A jövőd csupán visszatérés a múltba. Ez azért van, mert a tegnapod teremti a holnapod.

Nem kell a tudomány engedélyére várnunk ahhoz, hogy szokatlan dolgokat tegyünk, vagy túlmenjünk azon, amiről azt mondták nekünk, hogy lehetséges.

Nemcsak az olyan, negatív érzelmek elkerülésére kell koncentrálnunk, mint a félelem vagy a harag, hanem tudatosan mélyen átérzett, pozitív érzelmeket kell kultiválnunk magunkban, mint például a hála, az öröm, az izgalom, a lelkesedés, az elragadtatás, az áhítat, az inspirálódás, a rácsodálkozás, a bizalom, a nagyrabecsülés, a kedvesség, az együttérzés és a magabiztosság, hogy a lehető legnagyobb mértékben növelni tudjuk az egészségünket.

Amikor gondolunk vagy érzünk valamit, testünk bonyolult biológiai változásokkal és eltérésekkel reagál rá, és minden egyes tapasztalat valódi genetikai változásokat indít el sejtjeinkben.

Harmincöt éves korunkra énünk 95 százaléka már csupán begyakorolt viselkedésminták, képességek, érzelmi reakciók, hiedelmek, percepciók és attitűdök memorizált gyűjteménye, amely úgy működik, mint egy tudat alatti, automata számítógépes program.

Megtanultam, hogy amint az ember elkezdi a vallás vagy a kultúra nyelvét beszélni, amint elkezd a hagyományból idézni, azonnal megosztja közönségét. A tudomány azonban egyesít mindenkit, és demisztifikálja a misztikát.

Tudatunk eszközei – beleértve hiedelmeinket, imáinkat, gondolatainkat, szándékainkat és hitünket – gyakran sokkal nagyobb hatással bírnak egészségi állapotunkra, élettartamunkra és boldogságunkra, mint a génjeink.

Bár a genetikai evolúcióhoz akár több ezer évre is szükség lehet, egy adott gén kifejeződése akár percek alatt is megváltozhat egy újfajta viselkedés vagy tapasztalat hatására, ami aztán továbbadódhat a következő generációnak.