Ha azt gondolod, irányíthatod a saját elméd, meglepetéseim vannak számodra. A helyzet ugyanis az, hogy valójában esetenként semmivel nincs nagyobb hatalmad a saját gondolataid és cselekedeteid felett, mint más emberek gondolatai és cselekedetei felett.

Ezt teszi az elménk, amikor a problémákra fókuszálunk: felnagyítja őket. Minél jobban aggódtam, annál bizonytalanabbnak és túlterheltebbnek éreztem magam. Minél többet gondolkodtam, annál nagyobb bénultságot éreztem magamban.

Létezik a meditációnak néhány olyan fajtája, mely segíthet felülkerekedni az elmén, vagy kikerülni azt, mint például a Vipasszána meditáció, mely során az ember órákig ül elmélyülésben, míg el nem éri a belső nyugvópontot.

Te nem az elméd, és nem is annak tevékenysége vagy.

Az elménk bármilyen feladatot el tud végezni, amit csak kiszabunk neki, ám általában csak kis, jelentéktelen dolgokkal bízzuk meg, ahelyett, hogy nagy és fontos feladatokat adnánk neki.

Ha az emberi elme struktúrái változatlanok maradnak, akkor végül újra és újra alapvetően ugyanazt a világot, ugyanazokat a gonoszságokat, ugyanazt a működészavart teremtjük újra.