Semmi sem olyan előnyös az emberi egészségre és biztosít nagyobb esélyt a Földünkön lévő élet túléléséhez, mint a vegetáriánussá való fejlődés.
Albert Einstein
1879. március 14. — 1955. április 18.
Nobel-díjas német fizikus, a relativitáselmélet megalkotója
A logika elvisz minket A-ból B-be. A képzelet bárhová elrepít.
Így éldegélek én zsír nélkül, hús nélkül, hal nélkül, azonban teljesen jól érzem ebben magam. Szinte már úgy tűnik számomra, hogy az ember egyáltalán nem ragadozónak született.
A vegetáriánus életmód pusztán az emberi temperamentumra való fizikai hatása miatt is, rendkívül pozitívan tudná befolyásolni az emberiség sorsát.
A szervezett vallás az előző háború során elvesztett tekintélyéből visszaszerezhet valamennyit, ha arra szenteli magát, hogy követői energiáját és jóakaratát a növekvő szűklátókörűség ellen mozgósítja.
A kutatót az egyetemes érvelés érzése tartja hatalmában. Vallásos érzülete a természeti törvények harmóniájának elbűvölő csodálatában ölt formát, ami egy olyan felsőbbrendű intelligenciát tükröz, melyhez képest az emberiség módszeres gondolkodása és tettei teljesen jelentéktelenek. Ez kétségtelenül hasonlít ahhoz, ami minden érában a vallásos lángelméket hatalmában tartotta.
A vallás és a tudomány közötti ellentétek jelenlegi legfőbb forrása az emberarcú Istenről alkotott felfogásból ered.
A vallásos ember őszinte abban az értelemben, hogy nem kételkedik az olyan emberfeletti tárgyak és célok létében és jelentőségében, amelyek nem feltételeznek ésszerű alapokat, de nem is alkalmasak rá.
Minél inkább fejlődik az emberiség vallásos világképe, annál inkább úgy tűnik, hogy az őszinte vallásosság nem az élettől, haláltól való félelemben, a vak hitben rejlik, hanem abban a törekvésben, hogy racionális ismereteket szerezzünk.
Az erkölcsi jóért folytatott küzdelemben az egyházi tanoknak fel kell adniuk az emberarcú Isten-képet. Ez azt is jelenti, hogy fel kell adniuk a remény és félelem ilyetén eredeztetését, ami a múltban óriási hatalmat adott a papok kezébe.