A félelem, a megismerés bizonyos fokozatán túl, valóban fölösleges teher, amelyet le kell vetni, hogy a lélek fölszárnyalhasson. Addig azonban szükséges nehezék. Aki súlytalan belül, azt minden ösztönszélroham elsodorhatja.
Félni valamitől annyit jelent, mint mágnessé válni a félelem tárgya számára. Ha megszűnt a félelem, megszűnt a vonzás.
Nem azért nem merünk megtenni valamit, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem merjük megtenni.
Nagyon kevés dolog sikerülhet, ha a félelem vezérel.
Az ismert dolgoktól mégis kevésbé rettegünk, mint azoktól, melyeket csupán sejtünk, és félig-meddig tudunk.
A stressz félelmi reakció az élet szüntelen és elkerülhetetlen változásaira.
Félünk a meghittségtől, és rettegünk az egyedülléttől.
Ahol szeretet és bölcsesség van, ott nincs sem félelem, sem tudatlanság.
Sokaknak az a legnagyobb félelmük, hogy egyszerűen nem mernek önmaguk lenni.
Retteg a szegénytől a gazdag
s a gazdagtól fél a szegény.
Fortélyos félelem igazgat
minket s nem csalóka remény.
Régebben a víz volt a legnagyobb félelmem – rettegtem a vízbe fulladástól és attól, hogy a fejem a víz alá kerül.
Az ember mindig félt attól, amit ésszel nem ért fel.
(Magneto)
Vannak olyan dolgok, amelyeket még félelmében sem mond ki az ember, pedig ha kimondaná, megszűnnék a félelem.
Manapság inkább visszariadunk a környezetünk spontán változásaitól, minthogy reagálnánk rájuk. Következetesen a menekülést választjuk a harc helyett, mert már nincs bátorságunk szembenézni a bizonytalansággal.
Amikor teljes gázzal mész, nincs idő a félelemre.
A család a szívek és a lelkek egysége, ahol félelemnek nincs helye.