Akármilyen félelmetes is, minden helyzetben van választásunk: eldönthetjük, hogy a szeretetet látjuk a félelem helyett.

Minden egyes félelem-meggyőződésünk a saját döntésünk. Mi döntünk úgy, hogy hiszünk a híradóból áradó félelemben, az otthonunkban lévő félelemben és az elménkben fészkelő félelemben.

Nincs rosszabb, mint amikor elveszik tőlünk a döntés jogát. Nem tehetünk semmit, csak úszunk a szarban, és reméljük, hogy nem megy a szánkba.

Na, mi legyen, Matty? Úgy töltöd az életed, hogy esténként bőgve álomba ringatod magad, vagy leásol jó mélyre, és megfejted mi kell ahhoz, hogy újra oszd a lapokat, amiket az élet osztott? Te döntesz.

Mi választjuk meg, mit látunk. Nézhetjük életünket rózsaszín szemüvegen keresztül, s e hit táplálni fogja testünket és lelkünket. Vagy használhatunk sötét színszűrőt, amely mindent félelmetesnek és fenyegetőnek mutat. Így azután könnyen válunk betegségek prédájává. Élhetünk tehát szeretetben és félelemben. A választás a mi kezünkben van!

Néha az a legokosabb döntés, amit egy vezér hozhat, ha egy időre visszavonul a harctól. Amikor a veszteségek túl nagyok és a vereség egyértelmű, az egyetlen jó döntés, ha visszavonulót fújunk, és máskor folytatjuk a csatát.