Egy szó, mint száz, nem árt az utazás.
Voltaire
1694. november 21. - 1778. május 30.
író, költő és filozófus, a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja
Voltaire idézetei éles szellemmel és kritikus gondolkodással világítanak rá a szabadság, a vallás és az emberi természet kérdéseire. Gondolatai egyszerre provokatívak és időtállóak, miközben a józan ész és a szabad véleménynyilvánítás fontosságát hangsúlyozzák.
Hogy változik az idő múlásával a szavak jelentése!
Az ostobák mindent megbámulnak egy híres költőben: én csak a magam kedvéért olvasok, én csak azt szeretem, mely az én ízlésemnek felel meg.
A szerelem az emberi nem magasztos vigasztalója, a világ fennkölt megtartója, érzékeny lelkek öröme, igen, a gyenge szerelem.
Ha nincs sikerünk az óvilágban, majd lesz egyszer az újban. Lehet-e nagyobb öröm annál, mint új dolgokat látni és csinálni?
A lányok hamarabb megtanulják, mi az érzés, mint a férfiak, mi a gondolkozás.
Az ember vagy a nyugtalanság örökös kínjaira született, vagy pedig az unalom letargiájára.
A munka megóv minket a három fő rossztól: a szegénységtől, az unalomtól és a bűntől.
Az előítélet nem egyéb, mint vélemény ítélet nélkül. A gyermekeknek az egész világon olyan véleményeket sugallnak, amilyeneket csak akarnak, s előbb, mintsem a gyermek képes volna ítélkezni.
Úgy döntöttem, hogy boldog leszek, mert az nagyon egészséges.
Semmivel sem meglepőbb dolog kétszer születni, mint egyszer; a természetben minden feltámadás.
A legszebb gondolat is elveszti értékét, ha ostobán fejezik ki, és unalmat kelt, ha ismételgetik.
Ha csak két ember lenne a világon, vajon hogyan jönnének ki egymással? Segítenék egymást, bántanák egymást, hízelegnének egymásnak, kígyót-békát kiabálnának egymásra, csatáznának, kibékülnének; sem egymással, sem egymás nélkül nem élhetnének.
A munka arra jó, hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat, a bűnt, a szükséget.
Gondolj magadra, és hagyd meg másoknak is a jogot, hogy ugyanígy tegyenek!
Mindenki egy orral és öt ujjal születik, de senki sem születik az isten eszméjével.
A szent szűz fiának halála óta valószínűleg nem múlt el egyetlen nap sem, hogy ne öltek volna meg valakit az ő nevében.
Minden országban az számít erénynek és bűnnek, erkölcsileg jónak és rossznak, ami hasznos, illetve ami ártalmas az illető társadalomra nézve.
Azt javaslom, hogy valamennyi hiedelmét kérdőjelezze meg, kivéve azt, hogy kétszer kettő négy.
Igen, láttam Párizst is; mindegyikből kapott valamit; káosz az, sűrű rengeteg, ahol minden egyes ember csak az élvezetét keresi, s ahol senki se találja, legalábbis én így láttam.
Mások ezeket keresték még
Voltaire idézetek – szabadság, ész és kritikus gondolkodás
Voltaire a felvilágosodás egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt, aki íróként, filozófusként és publicistaként bátran kérdőjelezte meg korának társadalmi és vallási dogmáit. Szatirikus műveivel és éles hangvételű írásaival a szólásszabadság, a vallási türelem és az emberi jogok egyik legismertebb szószólójává vált. Hatása messze túlmutat saját korán: gondolatai ma is részei a modern demokratikus gondolkodásnak.
Voltaire nem félt vitatkozni, kételkedni és kényelmetlen kérdéseket feltenni. Számára a tudás nem végleges válaszokat jelentett, hanem folyamatos kíváncsiságot és nyitottságot. Írásaiban gyakran jelenik meg az irónia és a szellemesség, amelyekkel egyszerre szórakoztatta és gondolkodásra késztette olvasóit.
Munkásságának középpontjában az egyén szabadsága és a józan ész állt. Azt vallotta, hogy a fejlődés alapja a kritikus gondolkodás, a párbeszéd és az a bátorság, hogy merjünk szembenézni saját tévedéseinkkel is. Éppen ezért művei ma is aktuálisak egy olyan világban, ahol a vélemények sokszor élesen ütköznek egymással.
Az itt összegyűjtött idézetek bepillantást engednek Voltaire szellemes, provokatív és időtálló gondolkodásmódjába, amely évszázadok múltán is képes új nézőpontokat nyitni.





