Nem kerülheted ki a sorsodat!
Nem lehetsz más, csak önmagad!
Henrik Ibsen
1828. március 20. - 1906. május 23.
norvég drámaíró, színházi rendező, költő
Henrik Ibsen norvég drámaíró és költő volt, a modern európai dráma egyik megteremtője és a modernizmus egyik meghatározó alakja. Műveiben gyakran ütköztette az egyéni szabadságot a társadalmi elvárásokkal, miközben élesen vizsgálta az erkölcs, az önazonosság és az emberi kapcsolatok kérdéseit.
Ó, nem is egyszerű ez.
Én mindenben csak én vagyok, önmagam,
de ennek a helynek más szabálya van:
az ember önmaga itt magán kivül lesz.
Nem árt, ha az ember olykor a lét árnyoldalaira is vet egy-két pillantást.
Az életben sokszor előfordul, hogy mások véleményére kell hagyatkoznunk.
Ez a boldogság hasonló ahhoz, ahogy a hosszú, napfényes nyári napnak örülünk. A fény fölött azonban már ott lebeg a közeledő sötétség sejtelme. Ez a sejtelem vet árnyékot az emberek boldogságára, ahogy a vonuló felhő árnyékot vet a fjordra. Tükörsimán, kéken tündököl a víz. Aztán hirtelen…
Légy önmagad, Olaf; s a többi menjen, ahogy mehet.
Ha a látásunk újjászületik, új irányt szab a régi cselekedeteknek.
Régi barátság nem rozsdásodik.
Az emberek szívtelenek — nem néznek semmire — sem az élőkre, sem a holtakra.
Látja, az egyik embert szeretjük, s a másikkal szívesen vagyunk együtt!
Hm, élet, élet – mily nehéz,
ha túl fontos neked, hogy élsz!
Minden kis senkiházinak
saját élete olyan drága,
mintha a világ boldogsága
az ő vállán nyugodna csak.
Áldozatot, azt még csak hoznak,
de az élethez ragaszkodnak…
Az ember célja mi a földön?
Legyen önmaga: – röviden –
s csak magamagával törődjön.
De úgy, uraim, élhet-e,
ha mást szolgál, mint egy teve?
De tunya népnek, ne feledd,
gyűlölet kell, nem szeretet!
Én nem kívánlak másnak, csak éppen annak, ami vagy.
És akire feladatok várnak az életben, annak mindenekelőtt függetlenné kell tennie magát.
Ha egy átlagembert megfoszt élete nagy hazugságától, akkor megfosztja a boldogságtól is.
De lásd, ez a világ:
a pénz testet, lelket kirág.
Hallgass meg, te Hatalmas! Mától fogva én is szabad építőmester akarok lenni. A magam területén. Mint Te a tieden. Nem építek Neked többé templomot. Csak otthonokat – embereknek.
Erdei madár sosem kívánkozik kalitkába.
Hát van ahhoz fogható élmény az életben, mint megbocsátani a bűnösnek és magunkhoz emelni a szeretet erejével?
Mások ezeket keresték még



