Arany János

Arany János

1817. március 2. - 1882. október 22.

magyar költő, tanár, lapszerkesztő,

Arany János a magyar irodalom egyik legnagyobb költője és a népi-nemzeti irodalmi irányzat meghatározó alakja volt. A Toldi, a Buda halála és a Walesi bárdok szerzőjeként a magyar nyelv rendkívüli mestere lett, műveiben pedig a történelmi múlt, az erkölcsi helytállás, az emberi jellem és a lelkiismeret kérdései egyaránt fontos szerepet kaptak. Költészete a humor, a bölcsesség és a mély emberismeret különleges egységét teremti meg. Gondolatai a becsületről, a barátságról, a hűségről és az emberi természet ellentmondásairól ma is ugyanúgy érvényesek.

Péter és Pál (tudjuk) nyárban
Összeférnek a naptárban,
Könnyü nekik ott szerényen
Megárulni egy gyékényen;

Oda van a szép nyár, oda!
A természet lassan kihal;
Nincs többé nagyszerű csoda,
Többé se napfény, sem vihar;
Pacsirta nem szánt, csalogány
Nem zöngi dalját este, reggel;
Nincs délibáb… Jer Osszián,
Ködös, homályos énekeddel.

Nem kell dér az őszi lombnak,
Mégis egyre sárgul:
Dér nekűl is, fagy nekűl is,
Lesohajt az ágrul.

Nem kell bú az aggott főnek,
Mégis egyre őszül:
Bú nekűl is, gond nekűl is
Nyúgalomra készűl.

Hátha dér-fagy, bú-gond érte,
Ősze is már késő:
Hogy’ pereljen sorsa ellen
A szegény lomb és fő!

Jőn a keserű gyász, utol is ér nyomban,
Jaj, látom örökké riadós álomban,
Jaj, érzem örökké ímette a szörnyet:
Most is eremben fut, lázhidege környez.

Olvasson, tanuljon a nép maga. Olvassa ne csak a szentírást, ami az örök életre szükséges, hanem egyéb könyvet is, ami a földi életre hasznos. Mindeneket megpróbáljon és ami jó, azt tartsa meg.

Nagy pajkos ez a lyány; veszedelmet érez:
Ugyan anyám, mért nem is adod már férjhez?
Vagy nem akad néki az egész Sárréten,
Ki legalább egyszer megverje egy héten?

Az öreg úrnak van egy tamburája,
S mikor az íhlet s unalom megszállja,
Veszi a rozzant, kopogó eszközt
S múlatja magát vele négy fala közt.

Asszonyért nem méltó vívni,
Mert, ha tiszta, nincs is ok;
Ha nem az már, olyanért meg
Egy lövet port szánni sok.

Arany János epikus költeményei és lírai alkotásai a magyar nemzeti identitás és a magyar nyelv páratlan kincsei.

Ebben a gyűjteményben Arany János legfontosabb és legemlékezetesebb idézeteit találod a hazáról, a nemzetről, a magyar történelemről, a szerelemről, a barátságról, a hősiességről, a tragédiáról, a természetről, a bölcsességről és az emberi sorsról.

Arany János szavai a magyar lélek mélységeit tárják fel, a nemzeti múlt dicsőségét és tanulságait idézik meg, miközben az egyéni érzelmek és dilemmák is megjelennek bennük.

Merülj el Arany János idézeteiben, ha érdekel a magyar irodalom aranykora, ha fontos számodra a nemzeti identitás és a történelmi örökség, vagy ha keresed a mély emberi igazságokat egy nagy költő tolmácsolásában.