Sok születésnapi ajándékot még ki sem nyitottál, sok kézzel készített meglepetést, amit Istentől kaptál.

Rendszerint ajándékokkal, tortával, üdvözlőlapokkal és vidám partikkal ünnepeljük a születésnapokat, holott valójában miről is emlékezünk meg? Az ünnepléssel talán éppen a feltartóztathatatlanul múló idő szomorú mementóját próbáljuk meg elűzni.

Az élet üde szellője lengedez kedélyem egén, s az öröm fogja el az egész valómat, mert kedves anyám születés-napjára virradtunk. Azt, a miért sóvárogtam, hogy kedves anyám születése napját egészségben érje el – megadta az ég. Én tehát a hála adóját akarom némileg leróni e nagy napon, midőn azon óhajtáso­mat fejezem ki, hogy a jó isten a végtelenig terjeszsze ki drága életét, s azt a boldogság fátyolával vonja be.

A jó barát keble barátjának születése napján lelkesedésbe tör ki, s minden háttérbe szorul, csak a jó kivánat lép előtérbe, a melyet mielőbb kifejezni óhajtunk.

Oh, mily kéjes varázst és élveze­tet nyújt nekem már a gondolat is, hogy előttem drága szü­letés-napodon szavakban önthetem ki azon érzéseket, a me­lyeket a testvéri szeretet teremtett lelkemben. Fogadd tehát szerencsekivánataimat oly szeretettel, mint a hogy azok keblemben élnek. (…) Legyenek életednek minden perczei gyönyörteljesek.

Barátságunk oltárára én is óhajtok néhány virágszálat lerakni becses születése ünnepén; belsőm kertjében folyto­nosan ápolom azokat, a melyek forró érzelmeim virágszálai. Kívánom, hogy sok éven át friss és tartós egészségben, sza­kadatlan élvezet s megelégedés közt folyjanak le napjai.

Az élet tartogat meglepetéseket: van, hogy azt mondja, csukd be a szemed, és fújd el a gyertyákat, aztán jól belenyomja a képedet a tortába, mielőtt kívánhatnál valamit. De! Néha, olykor, hébe-hóba azért sikerül elrebegned azt a kívánságot, és valóra is válik.