Az elképzelés, hogy biológiai nemének megfelelően minden férfinak és minden nőnek csupán egyféle nemi szerepe lehet – a férfi erős, okos, dolgozik és küzd, a nő meg kussolva élesztgeti a családi tűzhelyt –, már az ókori görögöktől is idegen volt.

Manapság a közgondolkodást áthatja a genetikai fundamentalizmus. Ez összefoglalóan az a meggyőződés, hogy szinte minden emberi betegséget és személyiségjegyet velünk született adottságaink határoznak meg. A média által leegyszerűsített tudósításokkal és a félig emésztett kutatási eredményekkel dúcolják alá azt a téves felfogást, miszerint a biológia világát a DNS hajthatatlan törvényei irányítják.

Az agynak az idegtudomány által neuroplaszticitásnak nevezett képességét felhasználva lehetséges úgy irányítani a gondolatainkat és a tapasztalásainkat, hogy azok újraformálják és megerősítsék az agy sérült részeit.

A legutóbbi években a tudósok felfedezték, hogy a sejtjeink között káprázatos és rendkívül összetett interakciók sora zajlik, amelyek során fitovegyületek kombinációi támogatják az emberi szervezet védekező és öngyógyító „gépezetét”, amelyről korábban nem volt tudomásunk.

Egy este a feleségem paprikát adott vacsorára, amit nem volt kedvem megenni, de nem volt elég bátorságom ezt mondani. Nézve a paprikát az jutott eszembe, ezt a növényt én még sosem próbáltam ki, és azt mondtam a feleségemnek, hogy ezt inkább elviszem a laboratóriumba ahelyett, hogy megegyem, és még aznap éjjel tudtam, hogy ez egy kincsestárháza a C-vitaminnak.

Amikor gondolunk vagy érzünk valamit, testünk bonyolult biológiai változásokkal és eltérésekkel reagál rá, és minden egyes tapasztalat valódi genetikai változásokat indít el sejtjeinkben.

Bár a genetikai evolúcióhoz akár több ezer évre is szükség lehet, egy adott gén kifejeződése akár percek alatt is megváltozhat egy újfajta viselkedés vagy tapasztalat hatására, ami aztán továbbadódhat a következő generációnak.

Az epigenetikából tudjuk, hogy ha a környezet jeleket ad a géneknek, és a környezetbéli tapasztalat végterméke egy érzelem, egészen új jelekhez jutnak a génjeink. És mivel minden gént fehérjék alkotnak, és a fehérjék testünk szerkezetét és működését is meghatározzák (a fehérje kifejeződése az élet kifejeződése), szó szerint megváltoztatjuk genetikai sorsunkat. Ez azt jelenti, hogy lehetőség van arra, hogy a testünk egy csapásra meggyógyuljon.

Idegtudományi szempontból a tanulás új szinaptikus kapcsolódásokat hoz létre az agyban. Ahányszor csak megtanulsz valami újat, az agyad több ezer új idegi áramkört hoz létre, melyek a minta szerepét játsszák szürkeállományod számára.

Kijelenthetjük, hogy mindaddig, amíg életünket a múlt szemüvegén keresztül szemléljük, és a körülményekre ugyanazzal az idegi struktúrával, ugyanazon a mentális szinten reagálunk, addig egy adott, előre kiszámítható genetikai végzet felé sodródunk. Ezenfelül, mindaz, amit önmagunkról, az életünkről és az e hiedelmek alapján meghozott döntéseinkről gondolunk, szintén egyre a megszokott üzeneteket küldözgeti a megszokott gének felé.

Azt gondolom, hogy az élet és az egészség megértésének egyik legfontosabb kulcsa annak elfogadása, hogy bár azt tanították nekünk, mégis higgyük el, hogy nem vagyunk a génjeink áldozatai.

A biológia természete egyszerű. A biológiai szervezetek megváltoztatják biológiájukat, hogy alkalmazkodjanak a környezethez.

Mi történik, amikor veszélyt észlelsz? Réges-régen úgy reagáltunk ilyen helyzetben, hogy aktiváltuk az adrenalinrendszerünket, és „üss vagy fuss” választ adtunk. Ha egy kardfogú tigris üldöz, mennyi energiát szánsz arra, hogy elmenekülhess előle? Remélem, egyértelmű a válasz! Energiáid száz százalékát!

Minthogy a biológiai evolúció alapvetően véletlenszerű bolyongás a genetikai lehetőségek mezején, a változás nagyon lassú.

Az ember agyát nem azért alakította ki a természet, hogy az igazságot keresse, hanem azért, hogy élelem, biztonság és hasonló dolgok után kutasson, hogy felismerje az előnyös helyzeteket, hogy nap mint nap segítse az embert az életben maradásban. Az agy a túlélés szerve.

Legnépszerűbb szerzők

A. J. Christian (86) Ady Endre (46) Agatha Christie (35) A kis herceg (41) Albert Einstein (38) Arisztotelész (49) Arnold Schwarzenegger (60) A zöld íjász (37) Bagdy Emőke (35) Barabási Albert-László (47) Benjamin Franklin (62) Blaise Pascal (50) Bonaparte Napóleon (62) Brian Tracy (48) Bruce Lee (87) Buddha (71) Bud Spencer (98) Carl Gustav Jung (64) Carl Sagan (54) Cobra Kai (37) Cristiano Ronaldo (77) Csernus Imre (104) Csitáry-Hock Tamás (168) Dale Carnegie (38) Dexter (100) Donald Trump (50) Eckhart Tolle (73) Ezel - Bosszú mindhalálig (132) Fekete István (96) Fernando Alonso (37) Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (51) Fodor Ákos (135) Fredrik Backman (50) Friedrich Schiller (45) Graham Greene (39) Gárdonyi Géza (35) Helen Keller (34) Henry Ford (36) Hermann Hesse (60) Hioszi Tatiosz (44) Honoré de Balzac (36) Illyés Gyula (37) Jim Morrison (48) Joe Dispenza (46) Johann Wolfgang von Goethe (290) Jókai Mór (63) József Attila (37) Kepes András (56) Kimi Raikkönen (40) Kodály Zoltán (40) Konfuciusz (52) L. Ron Hubbard (87) Laurell Kaye Hamilton (45) Lewis Hamilton (49) Lucius Annaeus Seneca (38) Mahatma Gandhi (54) Marcus Tullius Cicero (35) Marilyn Monroe (44) Mark Twain (39) Martin Luther King (34) Matthew McConaughey (41) Max Verstappen (41) Meryl Streep (50) Miguel de Cervantes (45) Mike Tyson (110) Moldova György (54) Márai Sándor (112) Máté Gábor (orvos) (40) Móricz Zsigmond (50) Müller Péter (95) Napoleon Hill (103) Nemere István (34) Náray Tamás (59) Oprah Winfrey (60) Oravecz Nóra (35) Orbán Viktor (72) Oscar Wilde (36) Osho (37) Paulo Coelho (217) Pelé (38) Polcz Alaine (41) Puzsér Róbert (35) Rabindranath Tagore (49) Sadhguru (64) Scott Jurek (46) Stephenie Meyer (37) Stephen King (55) Szent-Györgyi Albert (43) Született feleségek (34) Teleki Pál (38) The Originals – A sötétség kora (52) Vavyan Fable (105) Vekerdy Tamás (79) Victor Hugo (34) Voltaire (42) Wass Albert (70) William Shakespeare (44) Winston Churchill (60) Zig Ziglar (50) Ákos (56)