Az Istenről szóló idézetek hitről, reményről és a transzcendenssel való kapcsolatról szólnak. Ezek a gondolatok segítenek elmélyülni a lelki kérdésekben, és közelebb visznek a belső béke megtalálásához.
A depresszió megóv minket attól, hogy magunk számára sajátítsuk ki Istent. Megszabadít minket attól a törekvéstől, hogy Istent szükségleteink teljesítésében segítő társsá fokozzuk le. Megajándékoz minket azzal, hogy tisztán látjuk Isten felfoghatatlanságát.
Az ő mindenhatósága átalakít téged, ha magad is kész vagy az átalakulásra.
A külső béke a belső békéből ered. A belső béke pedig annak megértéséből fakad, hogy mindannyian együtt vagyunk Isten.
Ne fordulj kifelé, térj vissza magadba, az ember legbensejében lakik Isten, az igazság, amelyhez semmiképpen nem jutnak el, akik Őt kívül keresik.
Isten nem vár tőled többet, mint azt, hogy teremtményi módon létező önmagadból kilépj, és Istent Istenként engedd létezni önmagadban.
Isten nem leli kedvét a vallásos simulékonyságban, se a biztonságos és közönyös kereszténységben.
Ha Isten ránk bíz egy feladatot, akkor lássunk hozzá – Ő majd elvégzi a finomhangolást!
Isten tökéletlen embereket használ. Kénytelen, ugyanis csak ilyenekből válogathat.
Isten derűs szívet adott nekem, ezért bizonyára megbocsátja, hogy derűvel szolgálom őt.
Amikor Istenemre gondolok, örömtáncot jár a szívem, s ilyenkor a zenémnek is táncolnia kell.
A holokauszt nem Isten akarata volt, hanem azoké, akiket áthatott a gonosz.
Ha bármilyen okból félreállunk az Isten által ránk bízott munkáktól, a gonosz diadalmaskodott akkor és ott a mi életünkben.
Az ember megszületik, megtanul járni, és elindul hosszú vándorútján, hogy felnőjön teremtő Istenéhez.
Ha a Jóisten egy pillanatra levenné a tekintetét rólam, megszűnnék létezni.
A huszonegyedik század emberének Isten áldott jelenléte úgy kell, mint a sivatagban szomjazónak a kút éltető vize.
A szeretet Istene nem virág a kalapom mellett. Ő számunkra létkérdés.
Bűnös vagyok, tudom, de Isten
nem a halálomat akarja,
hanem, hogy megtérni segítsen,
s éljek a jó úton haladva.
Akiről tudják, hogy hisz, az gyakran szembesül olyan helyzettel, hogy rajta kérik számon, van-e Isten, és mivel tudja bizonyítani. Ez majdnem lehetetlen, csak suta példák jutnak az ember eszébe.
