Amikor egy párt azt mondja, hogy „nekem ennyi és ennyi szavazóm van”, akkor az mit jelent? Elmentek hozzá rabszolgának, oda vannak láncolva? Rájuk szavaznak, mert nincs más.

Ha egy diktátor hisz egy elméletben, akkor szinte lehetetlen megváltoztatni az ország politikáját, még akkor is, ha az az elmélet csődöt mond, mert senki nem mer nemet mondani a diktátornak. Egy demokráciában viszont nagyon könnyű valami mást kipróbálni, ha egy elmélet nem működik.

A politika folyton változik, számomra bizonyos szempontból áttekinthetetlen, érthetetlen és érdektelen.

Az emberi intellektus elsorvasztása, és az önmagáról kialakított kép befolyásolása leghatékonyabban dogmák elfogadtatásával érhető el. Más információval szemben a dogma mindig hevesen védi magát, visszaver minden, szűk és merev nézeteinek ellentmondó véleményt. A dogmák biztonságérzetet nyújtanak, másrészt eszközt a hatalom fenntartásához. Az emberiség hajlamos a végletekig görcsösen kapaszkodni mindkettőbe. A dogmák végtelenül sok formát felvehetnek. Ha eléred, hogy a különböző embercsoportok egymással ellentétes dogmákhoz ragaszkodjanak, akkor nagyon könnyen tudsz közöttük konfliktust kelteni, és az „oszd meg és uralkodj” elve alapján játszva fenntarthatod uralmadat felettük. A manipulátor számára a júdaizmus éppoly hasznos, mint a kereszténység és az iszlám; a politikai „bal” éppoly fontos, mint a „jobb”.

Egy kivételes politikus erélyes emberként négy jellemvonással rendelkezik: szerény a viselkedésében, tisztelettudó az idősek szolgálatában, nagyvonalú az emberek élelmezésében, és lojális a parancsok osztogatásában.

Azt nem tartom politikai műsornak, hogy ül két vagy három úgynevezett politikus egy stúdióban, és az egyébként már unalomig ismert érveiket elkezdik egymás fejéhez vagdalni.

Ami a parlamentben folyik, azt nem igazán politikának tartom, hanem cirkusznak. Politikának azt tartom, hogyha apró változásokat a kisemberek érdekében és a kisemberekkel együtt végre lehet hajtani.

Volt jó néhány párttag a televízióban, akik elég nagyszájúak voltak, de azok, akik akkor nagyszájúak voltak vagy elöl álltak, azok érdekes módon most is ott vannak, csak épp a másik oldalon. Én nem értettem akkor sem őket, most meg aztán végképp nem értem.