Ezt az országot nem simán kettévágták, inkább kettéfűrészelték, sőt, kettétrancsírozták. Ezután nincs mit meglepődni azon, hogy az embert berakják valamelyik politikai oldalra, és aszerint könyvelik el.

A politikus pályafutásában mintha hirtelen törés következne be, amint megválasztják hivatalába. E fordulat egyik oka talán az, hogy egyéni erkölcsi kódrendszerét – akaratától függetlenül – közösségire cseréli. Amellett a csúcsról egészen másképp festenek a dolgok, és egyetlen ember élete nagyon kicsinynek látszik. Amíg a politikus csak jelölt, látja az egyedi szenvedést; amint felért a csúcsra, mindez statisztikává válik.

A politika olyan komoly tudomány vagy művészet, vagy a kettő egyvelege, amelyben nem szabad gyors véleményt alkotni. Nem foglalkoztam vele, nem is tanultam, nem is érdekelt soha, amennyit beszélgettem politikusokkal akár itthon, akár külföldön, arra jutottam, hogy ez egy másik műfaj. Amint ezt megértettem, még inkább távolodik az a gondolat, hogy ez egyáltalán érdekelhet-e. Egyszerűen egy teljesen más világ. A politikai karrier építése és fenntartása valójában komoly, kemény munka, és valljuk be, nem kevés színészi, előadói képességet is igényel.

A politikus a következő választásra gondol; az államférfi a következő nemzedékre. Az emberek a legjobb politikusokra szavaznak, aztán csodálkoznak, hogy rossz államférfiakat kaptak.

A politikai korrektség az ország egyik legnagyobb problémája. Sokan támadnak, nekem pedig egyszerűen nincs időm polkorrektnek lennem. Igazság szerint az országnak sem nagyon, mert éppen nagy bajban van. Veszítünk Kínával szemben és Mexikóval szemben is a gazdaságban és a határon egyaránt. Őszintén szólva, amit mondok…van amikor vicc, van amikor elszórakozunk rajta, de amit mondtam, azt megmondtam.