Az emberek különbözőképpen viselkednek, amikor dühösek. Van, aki beharapja az ajkát, elvörösödik, talán még ökölbe is szorítja a kezét, de nem szól egy szót sem, hanem haragját visszafojtja. Mások szabad folyást engednek mérgüknek, kiabálnak, vagdalkoznak, és már azzal sem törődnek, ha igazságtalanok a másikkal szemben. Pedig nem volna szabad igazságtalanságra igazságtalansággal válaszolnunk. (…) Függetlenül attól, hogy ki milyen képet alkot rólam, hogyan szidalmaz, vagy éppen túlzottan dicsér, én az vagyok, aki vagyok, és ezen senki a világon nem tud változtatni, csak én magam!

Megtanulni, hogy maradj nyugton, igazán, teljesen nyugton, és hagyni, hogy az élet megtörténjen – ez teszi igazán ragyogóvá a nyugalmat.

Olyan dolgokat teszek, amelyek tényleg érdekelnek. Egy dologgal van csak bajom, ami nem más, mint a megbélyegzés. Azt utálom!