Emlékszem a repülés boldogságára.
Hiszem, hogy szárnyaim újranőnek.
Idézetek Neked – Idézetek, aranyköpések és híres bölcsességek gyűjteménye
Fedezd fel a hazai és külföldi szerzők, zenei dalszövegek, valamint felejthetetlen filmek emlékezetes sorait. 35 657 idézetből álló gyűjteményünkben Te is megtalálhatod a hangulatodhoz leginkább illő üzenetet!
Ismerd meg a legnépszerűbb témaköröket!
🔥 Jelenleg felkapott
⭐ Népszerű szerzők
Legújabb idézetek
Az állatok szomorúak, úgy emlékszem. Csak a madarak boldogok. Talán mert repülni tudnak. Az igazi színház is tud repülni – és embernek repülni: boldogság.
A hegy lábánál álltam, az út elején. Még minden lehetett belőlem. Szerencsére, annyiszor orra bukva, helybenhagyva, helyreigazítva, annyiszor széttrancsírozva, most is úgy érzem, még minden lehet. Most, negyvenesen is gyerek vagyok még, mert még most is úgy tűnik, a hegy lábánál állok, most is tele vagyok lehetőséggel és teletömködve reménnyel, szeretettel és ugrándozó fantáziával.
A poéta-életű ember érzékeny antennájú, égi fogantatású, mégis emberformájú gyerek-ember. Olyan talán, mint mindnyájan voltunk. Vagy inkább szeretnénk lenni. Játszó-ember, Hívő-ember, gyerek-ember.
Betokosodott sok elfojtott, szégyellt és titkolt vágyam. A kamaszkor bugyrában rekedt csillagos szeretetlobogóm.
Sehol, kérem higgyék el, még azok is, akik előbb ismerik meg 70 dollárért Párizst vagy Londont, Moszkvát vagy Leningrádot, mint Debrecent vagy Zalaegerszeget, sehol nem született ennyi égi-antennás, ennyi kiválasztott, ennyi poéta, mint éppen itt, itthon, minálunk Magyarországon.
Pedig a színház, az igazi színház: szintézis. A színház szervezett játék. A színház: míves varázslat, költészettel átszőtt szellemi ajánlat. A színház: élő organizmus, a teljes emberről szól, emberi közvetítéssel, embereknek. A színház: a kor emberének gondolati, érzelmi szenvedélyszintézise.
Holnap próbáljunk meg emberibbek, harcosabbak, a szépet és jót szebben-hirdetők lenni, abba vetett hittel, hogy mindez nem pusztába kiáltott szó.
Az emberiség világot-átfogó igazságköre annyi helye szakad meg, és ó, jaj, mennyien adják fel önnönmagukat. Érzem és tudom, hogy van világot-átfogó szeretetkör, láthatatlanul gyűrűzve, határokon átnyúlva, magányosok, érzékeny kis antennákkal bolyongva-fogódzva-kerengve egymást keresik. Szemeikből látom. A humorukból érzem. Gondjaikat tudom. A mosolyukat ismerem.