Tudom, hogy rengetegen álmodoznak egy körülrajongott életről, de ha egyszer megtapasztalod, hogy mit jelent híresnek lenni, rögtön nyugalomra vágysz. Mostanában egyre többször kapom azon magam, hogy csodás vidékekről álmodozom, ahol egyes-egyedül vagyok.
Álmodni könnyű, egészen addig, amíg nem kell tennünk érte semmit. Mert nem kell szembenéznünk a kockázattal, a kudarccal, a nehéz pillanatokkal, és amikor megöregszünk, nyugodtan hibáztathatunk másokat – a szüleinket, férjünket, a gyerekeinket -, amiért nem valósítottuk meg az álmainkat.
A cselekvés azok menedéke, akik nem tudnak álmodozni.
Olyan ember vagyok, aki szerencsés, mert ötven évig azt csinálhatta, amit szeret. Hiszen ez a legfontosabb. (…) Nem érzem magam legendának. Közönséges ember vagyok, aki a munkáját, amit csinál, szereti. A hírnév? Nos, ami igaz, az igaz. A világon majdnem mindenütt felismernek.
Ahhoz, hogy lekössük a közönség érdeklődését, valamiféle bájnak, vonzásnak kell lennie. Érdekes történetnek érdekes emberekről, és végül el kell érnie a csúcspontra, ahol valami eldől.
Mivel az ember él – szerelmes lesz, megél örömöket és fájdalmakat. Ezt mind beleviheted a színészi játékba. A közönség pedig értékeli ezt, mert ugyanezeken a dolgokon – örömökön, fájdalmakon – megy keresztül.
Minden szerepemben a tudásom legjavát akartam adni. Intellektuálisan, érzelmileg egyaránt. Azért, hogy a szerep minél hitelesebb legyen. Bizonyos tekintetben én a szereplő képviselője vagyok, és azt akarom, hogy felvilágosítsam, szórakoztassam, felvidítsam az embereket. Azt akarom, hogy a közönség megértse a történetet, amit el kell mesélnem. Ehhez olyan valóságosnak kell tűnnöm, amennyire csak lehet, mintha az életben játszódna a történet.
Elsősorban a szemek és a mosoly vonzanak. Az arc, a hangszín. Azután megnézi az ember az alakot, megnézi, mi van még ott, de utána visszatérek a belső tulajdonságokra: az észre, a humorérzékre, az adni és kapni tudásra. Azután a csengő vagy megszólal, vagy nem.
Ahhoz már túl öreg vagyok, hogy cselekedeteim miatt feldühödjek. Elfogadom magam az összes jó és rossz tulajdonságommal együtt. Nem pazarlok időt sajnálatra, dühre.
Nem lehet hinni semmiben, ami megszűnik embernek tekinteni az embert, ami azt hangoztatja, hogy a másik már nem ember.
A halálnak nincs szüksége pénzre.
Az a jó edző, aki képes az optimális teljesítményt kihozni a rendelkezésre álló játékosokból. Egy jó edző egy olyan gép, ami önbizalmat nyújt.
Az innováció a bátraké. Ha működik, azt mondják, látnok vagy, de ha nem jól sül el, hamar őrültté válsz.
A fociban kétféleképp védekezhetsz: vagy azért, hogy ne kapj gólt, vagy azért, hogy támadhass. Én azt gondolom, nem csak akkor lehet meglepni az ellenfelet, ha támadsz, de akkor is, ha védekezel. A jó védekezés még nem jelenti azt, hogy védekező szemléleted van, hanem azt, hogy jól szervezett vagy. Én azért védekezek, hogy támadhassak.
A dolgok igazsága olyan, mint egy horgokkal teli edény: egy kis igazságot akarsz csak megvizsgálni, de az egész rakás kijön egy nagy, fekete, gonosz csomóban.