Az utazások során nagyon sok élményt gyűjthettem, ezekről semmiképpen sem mondanék le. Az utazás rendkívül fontos tapasztalat.

A legfontosabb lépéseimet illetően újra ugyanúgy döntenék. Természetesen az ember néha követ el hibákat, amelyekről utólag úgy véli, el lehetett volna kerülni őket. Másrészt viszont a hibákból tanulni is lehet.

Azt hiszem, a jó barátot az teszi, hogy lojális. Vakon meg lehet benne bízni, olyan helyzetekben is, amikor esetleg mást gondol, mint én.

Mindig az volt a meggyőződésem, hogy másokkal szemben úgy kell viselkednünk, ahogy mi szeretnénk, hogy velünk viselkedjenek. “Ne tedd másnak, amit magadnak nem kívánsz” – azt gondolom, ha ehhez tartanánk magunkat, egy kicsivel mindannyian jobban élhetnénk.

Sem apaként, sem nagyapaként nem vagyok különösebben szigorú. Azt gondolom, hogy a fiataloknak tapasztalatokat kell szerezniük, ezért nem nagyon akartam beavatkozni az életükbe. Viszont mindig is igyekeztem jó példakép lenni a gyerekeim és unokáim számára, mert csak így érhető el, hogy tiszteljenek.

Lényegében mindenki reménykedik egy kicsit a földönkívüliekben, és ez a remény erősebb, mint a tőlük való félelem.

Milyen szomorú is lenne az élet játékosság és álmok nélkül, őrűltségek nélkül!

Zeneszerzésben is ugyanolyan naiv vagyok, mint minden másban. De ha visszahallgatom a dalokat, amiket rögzítettem, nem is találom olyan rossznak.

Mindig is az volt a hibám, hogy hanyatt-homlok belevetettem magam egy üzletbe, anélkül, hogy előzőleg terveket készítettem volna.