Minden okos nő tudja, ha szeret valakit, az álmaival együtt kell szeretnie.
Müller Péter
1936. december 1. -
Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, dramaturg, forgatókönyvíró, előadó
Müller Péter magyar író és dramaturg, akinek műveiben gyakran találkozhatunk a szerelem, a lelki fejlődés, az önismeret és az emberi kapcsolatok kérdéseivel. Írásai közérthető, személyes hangon közelítenek az élet nagy fordulópontjaihoz, a veszteséghez, a boldogsághoz és a belső harmónia kereséséhez.
Egy okos nő jól teszi, ha néha elveszti a fejét. Néha meg kell szabadulni az eszünktől. Úgy hívják: önfeledtség.
A depresszió észrevétlenül jön, mint a hasmenés. Nem vigyázol, és máris tele a nadrág!
Maga a depresszió nem egyéb, mint hogy a “lelkem nem a barátom”. És ilyenkor nem jó nekem lenni.
Addig, míg igazán szeretünk: repülünk.
Ha sikerül egy szerelmespárnak egymás mellett jól megöregedni, rádöbbennek arra, hogy ami összekapcsolja őket, az nem a két test egymást kívánása, nem is a férfiúi és női lélek vonzalma és taszítása, hanem egy mély sorsközösség, mely több, mint szerelem, több, mint szeretkezés, több, mint barátság.
Az ember életműve az arcára van írva.
Minden emberi kapcsolat a szeretet megtanulásáról szól.
Tudd, ha valami nagyon nehéz, segítséget is kapsz. Elhagyott csak akkor leszel igazán, ha magadat elhagyod.
A szeretet erősebb, mint az akarat. Ez mindennek a mozgatója. Mert ha valamit nagyon szeretnék, az mozgósítja az akaratomat – de hiába akarok valamit, attól még szeretni nem fogom.
Isten panaszkönyve tele van magyar beírásokkal.
A férfi a táncban és az életben vezet – a nő követi. Ez eddig rendben van. De vezetni csak az tud, aki tiszteli a másik lényét. Tiszteli a szabadságát. És úgy vezet, hogy öröm legyen követni őt.
Minden emberben van valami szerethető. Ha ezt megtaláljuk, mint a mágnes összevonz vele, s minden más zavaró és taszító elfelejthető.
Nyúlj felém „jó kezekkel”, s vetíts rám magadból olyasmiket, amik az életemet megkönnyítik: láss jobbnak, mint amilyen vagyok. És cserébe én is ezt teszem.
Egy érintésből meg lehet érezni, hogy az vajon egy erős ember érintése-e, vagy csak egy gyenge emberé. Nagyon nehéz egy olyan emberrel élni, akiből hiányzik a gyengédség. Légy erős. Ne azért, hogy győzni, hanem hogy simogatni tudj!
Másoktól várni a boldogságunkat éppolyan ostobaság, mintha másoktól várnánk, hogy helyettünk nőjenek fel, helyettünk tanuljanak, helyettünk szenvedjenek, örüljenek és éljenek.
A szeretet nem rabság, hanem egymás megértése. A másik lényének a tisztelete.
Egy párkapcsolat sokféle háborúságot, válságot, gyötrelmet rejthet magában. Hűtlenséget is. Hirtelen felszikrázó vad indulatokat. Mégis azt mondom, mindaddig érdemes csinálni, amíg a „szív szeme” átlát a viharok felhőin.
Lehet, hogy a boldogságot nem fölfedezni és megtalálni kell, hanem egyszerűen csak emlékezni rá, mert elfelejtettük? Ha így van, akkor nagyon elfelejtettük.
Az igazi boldogság az, amikor észre sem vesszük; olyan, mint az egészség, a tiszta víz, a szép táj, a nevető csecsemő, egy szelíd, jó szándékú mosoly… A boldogság: természetes.
Mások ezeket keresték még
Müller Péter idézetek – önismeret, lélek és a belső út bölcsessége
Müller Péter író, dramaturg és spirituális gondolkodó, aki évtizedek óta foglalkozik az emberi lélek mélyebb rétegeivel, az önismeret kérdéseivel és az élet értelmének keresésével.
Műveiben és megszólalásaiban a keleti filozófiák, a pszichológia és a személyes tapasztalatok találkoznak, közérthető és személyes hangvételben.
A Müller Péter idézetek a szeretetről, a sorsról, a belső fejlődésről és az önmagunkkal való szembenézésről szólnak. Szavai gyakran csendesek, mégis mélyen hatnak: arra ösztönöznek, hogy figyeljünk a belső hangunkra, merjünk változni, és ne féljünk a lelki utazástól. Gondolatai nem kész válaszokat adnak, hanem kérdéseket ébresztenek – és éppen ebben rejlik az erejük.
Ez a gyűjtemény azokhoz szól, akik nemcsak idézeteket keresnek, hanem kapaszkodót is a mindennapokhoz. Müller Péter gondolatai segítenek megérteni az emberi kapcsolatok mélységét, az élet kihívásait és azt, hogy a valódi átalakulás mindig belül kezdődik.