Sokan szántszándékkal tűznek ki túlzottan nagyratörő vagy a valóságtól elrugaszkodott célt, mert ezzel előre gondoskodnak mentségről kudarc esetén. Aki így jár el, ösztönösen kudarcra tervez, és tulajdonképpen mások megértésére pályázik abban a tudatban, hogy nem fogják “hibáztatni”, ha nem sikerül megvalósítania a lehetetlent.

Hosszú távú cél nélkül valószínűleg erőt vesznek rajtunk a rövid távú kudarcok. Az ok egyszerű. Nem mindenki annyira érdekelt a sikerünkben, mint mi. Időnként úgy érezhetjük, egyesek utunkat állják, szántszándékkal lassítják haladásunkat, de valójában leginkább mi magunk állunk az utunkban. Átmenetileg mások is feltartóztathatnak bennünket – tartósan csak mi magunk

Ezer álom hív,
Bírnom kell a célig.
Szívem, bátor légy,
Nem ér célt, ki fél.
Mitől tarthatnál,
Ha az otthon vár?
Ez a legszebb utazás,
Hisz oly csodás a cél!

A célom, hogy 20 éven belül rendező legyek, 15 éven belül pedig Oscar-díjas.