A gondolkodásról való lemondás a szellem csődje.
Oktatás idézetek
Összezavarjuk a gyermeket, és akadályokat gördítünk eléje, ha a racionális gondolkodást kínáljuk mint legfőbb eszközét annak, hogy tisztába jöjjön érzéseivel és megértse a világot.
Nevelés: lényege, hogy a kivételeket tönkretegyék a szabályos javára. Képzés: lényege, hogy az ízlést szembefordítsák a kivételessel, a középszerű javára.
A legfontosabb, amit az iskolában megtanulunk, az az, hogy a legfontosabb dolgokat nem lehet az iskolában megtanulni.
Vannak, akik úgy próbálják a matematikát tanítani, hogy a szabályok memorizálására és begyakorlására, gépies rutin kialakítására helyezik a hangsúlyt. Szerintem ezek kontárok, az ilyen tanítás nem sokat ér. Az igazi tanár elsősorban „miért”-re, a megértésre helyezi a hangsúlyt, az önálló gondolkozásra való nevelésre törekszik. Aki a matematika igazi megértése helyett csupán recepteket tanul, az legtöbbször még ezeket a recepteket sem lesz képes helyesen alkalmazni, mert jól számolni is csak gondolkodva lehet. Aki gondolkodás helyett számol, az legtöbbször túl bonyolultan számol, és gyakran nem is azt számítja ki, amire szükség volna, s így, még ha a számításban nincs is hiba, az eredmény fabatkát sem fog érni.
Hiszem, hogy a társadalmi fejlődés és megújulás legfontosabb eszköze az oktatás.
A demokráciának minden nemzedékben újjá kell születnie, és ennek bábája az oktatás.
Pesten kirúgtak minden középiskolából, mert arcon vágtam egy kollégium igazgatót, aki munkásőr igazgató volt. Természetesen nekem volt igazam, mert erőszakoskodott, holott csak egy kis jó hangulatot akartam csinálni az osztálytársaknak, amikor a kollégiumban bunyóversenyt rendeztünk és bevittem egy magnót, amit a munkásőrigazgató el akart venni.
A közgazdaságtan meghatározó iskolái mindmáig egy számomra elfogadhatatlan, sőt értelmezhetetlenül korlátozott szemléletmódot hirdetnek az emberi gazdálkodást illetően.
Világnézeti, politikai és emberi indíttatásomra a családon kívül meghatározó szerepe volt a piarista gimnáziumnak. Nemcsak a tanároknak, hanem annak a szellemiségnek is, amely ezt az intézményt áthatotta. Ebbe beletartoznak az osztálytársaim is, akik legalább olyan fontosak ebben az életszakaszban, mint maguk a tanárok. Életre szóló barátságok születtek itt.
Egy szülő, egy pedagógus bármit csinál, azzal tanít. Minden pillanatban nevelsz, akkor is, amikor nem is gondolod: bármit mondasz, teszel, azt a gyermek tudata mélyen elraktározza.
Bár anyukám szerette volna, ha főiskolára megyek, én sosem gondolkodtam rajta. Tudtam, hogy nem nekem való.
Tanári ars poéticám fontos pillére volt a direkt politika és ideológia lehető legteljesebb kikapcsolása.
A tanítás két irányú dolog: nemcsak a tanár tanít, hanem a jó tanár elgondolkodik, s ennek eredményeképpen folyamatosan alakítja, módosítja, kiegészíti szempontjait, melyekkel egy adott témához közelít.
Emlékszem egy gyerekre, aki mindig az iskolai uniformist hordta (akkor is, amikor nem volt kötelező), mindig megcsinálta a leckét, és mindig mindenben a legjobb volt. Eközben én tolvaj, gazember és az iskola aranyhalának gyilkosa voltam. Ő kalauz lett, én rocksztár. Ha ez eszembe jut, mindig röhögnöm kell.
A hiedelem kialakításához és jóváhagyásához, hogy az agy az emberi test fő szerve, a modern történelem legelismertebb tudományos intézményeinek és egyetemeinek leginnovatívabb tudósai és gondolkodói közül jó páran hozzájárultak, így ez tartja magát a mainstream gondolkodásmódban.
Tanuld és tanítsd a jobbat!
A zsidó közösségnek fel kell tennie a kérdést, hogy mennyire kell az oktatás középpontjába állítani a holokausztot. Persze fontos, hogy erre emlékezzünk, de ez nem állhat mindenek felett.
A kultúra mindig azon szenved hajótörést, hogy az uralkodó osztályokat úgynevezett középiskolai oktatásban részesítik, amiből csak iszonyú tudatlanság, meg szellemi és erkölcsi éretlenség származik, az értelmi képesség természetellenes és káros használatának eredményeképpen. Járni és öltözködni sem tanulna meg egyetlen gyerek sem, ha a keze, lába vasban volna s csak akkor és aszerint mozoghatna, amikor és ahogy a gondozói rángatják.
El sem tudod képzelni, milyen veszettül izgató kézbe venni egy emberi lényt, és gyúrni belőle egy másikat, egy egész másikat – pusztán azzal, hogy újra tanítjuk beszélni! Ez azt jelenti, hogy áthidaljuk a legtátongóbb űrt, ami elválasztja egymástól a társadalmi osztályokat és a lelkeket!