A kötelék, mely igaz családod összefűzi, nem a vér, hanem az egymás élete iránti tisztelet s a benne lelt öröm.
Richard Bach
1936. június 23. —
amerikai író
Hogyan lehet az, hogy értelmes emberi lények háborúba kényszeríthetők?
Van fogalmad arról, hogy hány életet kell még leélnünk, amíg egyáltalán eszünkbe jut, hogy az élet többet kell hogy jelentsen az evésnél, a harcnál, vagy a Falka hatalmánál? Ezret Jon, tízezret! És utána másik száz élet, amíg elkezdjük megtanulni, hogy létezik egy olyan dolog, hogy tökéletesség, és megint egy másik száz, amíg rájövünk, hogy az életünknek az a célja, hogy megtaláljuk azt a tökéletességet, és ki is mutassuk.
Ha kitérsz a problémák elől, soha nem lehetsz az, aki legyőzte őket.
Ha megadatik számodra a vágy, akkor az erő, hogy beteljesítsd, is megadatik hozzá.
Nem az dönti el, mire viszed, hogy mikor kezded, hanem az, hogy mikor hagyod abba.
Íme próbája annak, hogy földi küldetésed véget ért-e már:
ha élsz: még nem.
Élj úgy, hogy soha ne szégyelld, ha a világ megtudja, mit teszel, mit mondasz, még akkor is, ha nem igaz, amit a világ megtudott.
Minden ember, minden apró mozzanat életedbe úgy került, hogy magad vontad oda. Az pedig, hogy most mit kezdesz velük, rajtad áll.
A legkönnyebb elkerülni a felelősséget, ha kijelented: “enyém a felelősség.”