Ki helyett szeretsz te engem?
Mondd kit látsz te bennem?
Lehet, hogy nem az vagyok, akire vártál
Ákos
1968. ápr. 6. -
magyar énekes és költő
Ákos dalszöveg idézetei mély érzelmeket és gondolatokat közvetítenek szerelemről, életről és belső vívódásokról. Segítenek megfogalmazni azokat az érzéseket, amelyeket sokszor nehéz szavakba önteni, és különleges hangulatot adnak a pillanatoknak.
Benned is minden éjjel
Háború dúl,
Fájdalmad kimondhatatlan,
Lelkeden a tested az úr.
Hiszed, vagy nem, egyszer hazajutok,
Nem látsz majd többé, hiányozni fogok..
Abban bízom egyedül, hogy a jelen múlttá nemesül
És a sodró Idő-vízben minden bűnöm elmerül.
A lelkedben hiszel,
De a testedben élsz,
Lelkedhez menekülsz,
Ha a testedtől félsz.
Nem vagy egyedül, régóta követ
Az árnyékod: halálod hírnöke.
Lennie így kell, így lesz ez jó,
Magányom szava is vigasztaló
Minden hazugság fárasztó már,
Tudnom kell azt, hogy valaki vár
Magányom őrjítő, magányom szép,
Elhiszem kegyetlen ígéretét,
Néha magam is érzem, hogy egyedül lenni jó.
Az utolsó vágy
Az ablak alatt áll
Túlélte az éjszakát,
Az utolsó vágy
Egy cigarettára gyújt
És egy pocsolyában
Megnézi magát.
Leszek neked az égbolt,
Leszek neked bármi,
Ha lehunyt szemed engedi
A testedet csodálni.
Akárhová nézel,
Halálos béke van,
Gyilkol a csönd
Minden pillanatban.
Engem minden szó börtönbe zár,
Mert én minden szót hallottam már,
Hát némulj meg velem, hisz beszélni szinte fáj.
Sötétlő völgyeken így kelek át,
Társamul hívom a vad éjszakát,
Küzdelem kell magammal, magamért.
Egy méltatlan bérház ablakán
A pára hűvös bársonyán
Itt hagyom neked a rajzomat,
Míg felébredsz, talán megmarad.
Lágy vagy és idegen,
Hozzám repülsz a széllel,
Álom terem a szemeden,
Ha mellettem alszol el.
Utolsót lobban a nyár,
Aztán kialszik végképp,
Arcodon most fakó a bánat,
Akár egy régi térkép.
Azt akarod, hogy figyeljek Terád,
Magányom ködét így fúrja át
Pillantásod: az a pillanat,
Amikor észrevetted,
Hogy megálmodtalak.
Nem tűntem el,
Csak egy távoli bolygón jártam lehunyt szemekkel.
De kinyílt lassan a szem,
Most is rád ragyog,
Könny reszket benne,
Mert látom, hogy vak vagyok.
Gyantád vagyok, körülölellek.
Önmagamba átemellek
mint a megdermedt kőben
az időben maradt ősbogarat őrzi
a ragyogó jáspis vagy smaragd.
Mások ezeket keresték még
