Olvastam ugyan, hogy valaki nappal üzletben dolgozott, éjjel pedig tanult, amíg doktor, és úgy emlékszem, polgármester nem lett, de ehhez nagy kitartás kell, ugye? Úgy érzem, bennem nincs.
Kitartás idézetek
A kitartásról szóló idézetek a célok követésének, a türelemnek és a belső erőnek a jelentőségét hangsúlyozzák. Ezek a gondolatok lendületet adhatnak az akadályok leküzdéséhez, és arra ösztönöznek, hogy elszántan haladjunk tovább az álmaink felé.
Higgy abban, hogy a körülmények megváltoznak! Lehet, hogy nehéz a szíved, a lelked összetört, a zsebed üres, és senki sincs, aki megvigasztaljon – de tarts ki! Ahogy te is jól tudod, a nap mindig felkel, és azt is tudod, hogy a szomorú napok egyszer véget érnek. Ez mindig is így volt. És így is marad.
Eleinte, amikor átlépjük a képességeink ismert határát, az elménk azonnal jelez. Mivel azt akarja, hogy hagyjuk abba, ránk szabadítja a pánik és a kétely körforgását, amitől az önkínzás fokozódik. Ám ha kitartunk addig a pontig, ahol a fájdalom teljesen beborítja az elmét, képesek leszünk egyetlen dologra összpontosítani. A külvilág megszűnik. A határok feloldódnak, és a lelkünk mélyén megérezzük a kapcsolódást önmagunkhoz és a mindenséghez. Ezt keresetem. A teljes kapcsolódás és erő azon pillanatait, amelyeket ezúttal még mélyebben élhettem át, miközben azon gondolkoztam, honnan jöttem, és mi mindenen mentem keresztül.
A gyümölcsöt nem akkor élvezheted, amikor még virága sincs. Nem akkor, amikor elülteted. Nem akkor, amikor még csak egy parányi mag. És lehet, hogy míg beérik, sokszor azt érzed, hogy hiábavaló. Hogy reménytelen. Hogy nem lesz belőle semmi. Hogy nem ad majd szép gyümölcsöt. De hidd el, nem hibavaló. Mert a sok fáradozás, munka, hit – és legfőképp a szeretet meghozza az igazi gyümölcsöt.
Nem nagyon ismerek olyan sportolót, aki örömmel ugrik ki az ágyból, amikor hajnali 5.15-kor csörög az óra, pláne ha már végigcsinálta mondjuk az egész hetet, és nagyon fáradtnak érzi magát. Nekem is rendszerint átfut ilyenkor az agyamon: mi lenne, ha most kihagynám a reggeli edzést? Vagy legalább az erősítést? Annyira gyengének érzem magam… Aztán mindig végiggondolom, hogy most csak a lustaság beszél-e belőlem, vagy tényleg fáradt vagyok –, és ilyenkor kell őszintének lennem magamhoz.















