Nagyapám az emberi élet egyetlen értelmét a munkában látta. Az élethez való jogunkat a fölvagdalt száraz ág ölszámán, a mosáshoz, főzéshez felhordott víz mennyiségén mérte.
Munka idézetek
Miután a munka az ember életének központi részét alkotja, feltétlenül élvezetes és kielégítő tevékenységnek kell lennie. Mégis sok ember úgy érzi, hogy amennyiben tisztességesen megfizetik, és állása biztonságot jelent számára, nem kell törődnie azzal, hogy munkája mennyire unalmas vagy elidegenítő. Ez a hozzáállás azonban azt eredményezi, hogy az illető eltékozolja az életéből az ébren töltött idejének majdnem 40 százalékát. És mivel rajtunk kívül senki mást nem érdekel, hogy munkánk élvezetes legyen, világos, hogy magunknak kell kezünkbe venni ezt a kérdést.
Soha nem volt bejárónőm. Nem elvi okból, nem vetem meg azt, akink van, csak ismerem magamat, tudom, hogy mennyire kényes vagyok a rendre, a tisztaságra, és tudom azt, hogy ha más takarítana, vasalna, mosna, főzne helyettem, akkor nem érezném jól magamat otthonomban. Így aztán amikor hétfő hajnalban hazaértem Budapestről, mindig megtaláltam, mit kell még elintézni otthon. Amikor éjjel házimunkával pihentettem magam, bele sem gondoltam, hogy a panelházban, ahol éltünk, papírból vannak a falak, és egyáltalán nem biztos, hogy mások is hajnal 2 és 6 óra között élik életüket.
A szocializmus az iparban felszabadította a munkásság teremtő erőit. Amióta a munka a gyárban nem tőkés kizsákmányolás, nem kényszerű robot, hanem becsület és dicsőség dolga, amióta a munkás tudja, hogy övé az ország, magának dolgozik: olyan teljesítményeket szül, amilyenekre a régi tőkés világban egyáltalán gondolni sem lehetett. Az élmunkások, a munkásújítók lendülete magával ragadta a haladó értelmiséget is és együttes munkájuk teremtette meg azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket éppen Sztálin elvtársunk születésnapja alkalmából és azóta is látunk.
(Részlet termelőcsoportok és gépállomások küldötteinek 1950. január 25-i országos tanácskozásán elhangzott beszédéből.)
Meg kell értenie a gazdasági életben dolgozó minden kommunistának, vezetőnek és egyszerű munkásnak egyaránt, hogy a szocializmus építése a termelés vonalán is, nemcsak a pártmunkában, nagyobb felelősséget ró ránk. Az elvtársak politikai munkájának a mérője a termelési vonalon végzett munka eredménye.
(Az MDP Nagybudapesti Választmányának 1949. augusztus 31-i értekezletén elhangzott felszólalásából.)











