Minden jó… Minden. Az ember azért boldogtalan, mert nem tudja, hogy boldog. Ennyi az egész. Ennyi, ennyi! Ha bárki rájön, azonnal boldog lesz, már abban a pillanatban.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
1821. november 11. – 1881. február 9.
orosz író
Ha valakit, akárki legyen az, meg akarunk ismerni, fokonként, óvatosan kell hozzá közelednünk, nehogy elfogultan, tévesen ítéljünk, amit később aztán igen nehéz jóvátenni, elsimítani.
Butaságokon áll a világ, azok nélkül talán nem is történne benne semmi.
Ó, milyen elviselhetetlen a boldog ember némelykor!
Az a szív, mely sokat szeret, sokat szenved.
Mi a pokol? A fájdalom afölött, hogy már nem tudunk szeretni.
Van úgy, hogy találkozunk valakivel, talán sose láttuk addig, de alighogy rápillantunk, érdekel, mielőtt egy szót is váltottunk volna.
Úgy érzem, hogy világunk a bűnös gondolatoktól megzavarodott égi szellemek purgatóriuma. Úgy tetszik nekem, hogy a világ negatív jelentésű lett és a magasztos, finom lelkiség szatírává változott.
Ha be akarsz pillantani az emberek lelkébe és meg akarsz ismerni valakit, ne azt figyeld, hogyan beszél, hallgat, sír, vagy hogy megmozgatják-e a nemes eszmék, hanem azt, hogyan nevet. Aki szívből tud kacagni, jó ember.
Az igaz ember eltávozik, de a fénye megmarad.