A legkellemesebb és legkevésbé ártalmas élet a tudomány és tanulság sugárútján át vezet, s aki onnét bármilyen akadályt eltávolít, vagy ott bármilyen új kilátóhelyet teremt, azt méltán nevezhetjük az emberiség jótevőjének.
Tudomány idézetek
Az új tudomány elmélete szerint minden él, a bolygók, a csillagok, a galaxisok is. Az univerzum minden szintjének, a kvantumtól a galaktikusig, megvan a maga rejtett energiastruktúrája, amit egy lüktető szívverés működtet, és ami közvetlen hatással van szabad akaratunkra.
Tudományos életem legfájdalmasabb tapasztalatai közé tartozik, hogy általánosan elismertetni ritkán, mondhatni sohasem sikerült valamilyen új állítást, amelynek helyességére tökéletesen kényszerítő, de csak elméleti bizonyítékokat tudtam felhozni. Egyik jó érvem sem talált meghallgatásra. Olyan emberek tekintélyével szemben, mint Ostwald, Helm, Mach, egyszerűen nem lehetett érvényesülni.
Az orvostudomány a lélek és a test egységét már évtizedekkel ezelőtt kimutatta, a vezető orvosok már évszázadok óta erről beszélnek. A kritikám épp az az orvos kollégáimmal szemben, hogy nem túl tudományosak, hanem hogy nem elég tudományosak. Nem veszik figyelembe azt a tudományt, ami a lelkünk és a fizikai testünk egységét mutatja.
Aki valóban helyesen gondolkodik, az a mai (főként természettudományos) irodalom nagy részét a benne uralkodó ferde gondolatok miatt egészen a fizikai fájdalomig fokozódó kellemetlen hatások forrásának érzi.
Nincsen semmi bizonyosság azokban a tudományokban, amelyekben nem lehet alkalmazni a matematikai tudományok valamelyikét, vagy amelyek nem fonódnak össze a matematikai tudományokkal.
A feltalálókat, a természet és az emberek közötti közvetítőket, összehasonlítva mások műveinek szajkózóival és kikiáltóival, úgy kell megítélnünk és megbecsülnünk, ahogyan egy tükör előtt álló tárgyat összehasonlítva ennek a tárgynak tükörben megjelenő képével. Mert az egyik önmagában valami, a másik pedig semmi.
Úgy tűnik, hogy a tudomány vagy a művészetek területén elért sikerhez, kell egy kis autizmus.
A tudományban sosem árt az alázat.
Nem tudom, hogy a tudomány képes lesz-e valaha is megragadni az irodalom lényegét, de jelenleg nagyon távol van tőle.
Fizikus akartam lenni, atomfizikai, kvantumfizikai problémákkal foglalkoztam. De a kutatások folytatásához el kellett volna mennem Svájcba, azt nem akartam, úgyhogy átnyergeltem a matekra, amihez csak ceruza és papír kellett.
Idillbe fagyott világképünk kezd olvadozni. Az új gondolati modellek számára pedig új mértékegységek szükségesek.
A hiedelem kialakításához és jóváhagyásához, hogy az agy az emberi test fő szerve, a modern történelem legelismertebb tudományos intézményeinek és egyetemeinek leginnovatívabb tudósai és gondolkodói közül jó páran hozzájárultak, így ez tartja magát a mainstream gondolkodásmódban.
Lássátok mármost, asztrológus urak, a nyomotokban járó fizikusokkal együtt, hogy azokkal a ti köreitekkel, amelyeket szerintetek az a képzelt kilenc mozgó szféra ír le, úgy bebörtönözitek az agyatokat, hogy amint azok között ide-oda ugrándozni és botladozni látlak, mintha megannyi papagájt látnék a kalitkában.
Azt hiszem, a legtöbb gyerek kíváncsian kutakodó fejjel jön világra. Talán azért lettem tudós, mert valamilyen értelemben gyermek tudtam maradni.
Nem, nem hiszem, hogy tévedtünk, amikor azt mondtuk, hogy a testépítés egy tudomány. A testépítés tudománya a testmozgás fiziológiájának és a táplálkozástannak az alapjain nyugszik, melyek mindnyájunkra igazak. Nem csak Mike Mentzer-re, hanem minden emberi élőlényre, aki valaha is élt e bolygón. Ahogy ’Heavy Duty’ c. könyvemben is írtam, „ha a tudomány törvényei nem lennének megváltozhatatlanok, hanem tetszőlegesen és kiszámíthatatlanul változnának, akkor maga a tudomány nem lenne megbízható kiindulópont… ha a fiziológia törvényei nem vonatkoznának mindenkire, akkor a gyógyászat tudománya nem létezhetne. A tény, ami lehetővé teszi a gyógyítás tudományát, az, hogy a néhány egyénen elvégzett kutatás eredményei az adott populáció minden tagjára vonatkoztathatók.
Milyen hasznosak is a szelek a földgolyó számára, és hányféleképpen tudja az ember éleselméjűsége felhasználni őket! S mindehhez nem szükséges semmilyen más berendezkedés, mint a levegőnek és a hőmérsékletnek az az általános természete, amely e célok nélkül is jelen lenne a földön.
Ha valaki megkapja „az összeesküvési-elmélet híve” címkézést, az a tudományos életben olyan, mintha egy labdarugó piros lapot kap a játékvezetőtől.
Minden, a természet bensőségesebb megismerése felé tett lépéssel újabb labirintusok bejáratához érünk.
