Természetesen jó lett volna a karrierem folyamán valamikor a Ferrarinál versenyezni, de a dolgok okkal történnek: a Mercedes a családom, örökké a Mercedes versenyzője leszek, ahogy korábban Stirling Moss.

Azt hiszem a tapasztalatom, az autó fejlesztésével kapcsolatos meglátásaim, az emberi értékeim és a kultúra amiből érkeztem, mind-mind hozzájárult, hogy rám essen a választása a Red Bull-nak.

Édesapám mindig azt mondta nekem: “Ha a Ferrarinál versenyzel, visszavonulhatsz. Az életed teljes lesz”.

A kémbotrány szempontjából rosszkor voltam rossz helyen. De boldog voltam, hogy segíthettem az FIA-nak felfedezni mindent.

2007 nagyon nehéz volt, személy szerint azonban rengeteget tanultam. A karrierem szempontjából jó lépés volt, hogy csatlakoztam a McLarenhez és így felnőttem. Megtanultam, hogyan dolgozzak együtt egy csapattal és azt is, hogyan viseljem a média nyomását – azokat a nehézségeket, melyek a csapat és a média felől jöttek. Most már mindenre sokkal jobban fel vagyok készülve a Formula-1-ben – és az életben is.

Tizenhat-tizenhét éves koromig nem nagyon foglalkoztam a Formula-1-es versenyekkel. Amikor fiatalabb voltam, nem volt televíziós közvetítés és internet sem. Sok focit néztem, főleg a spanyol bajnokságot. Ezzel foglalkoztam a leginkább.

A versenyzés a génjeimben van. Amikor négy vagy öt éves voltam, akkor is mindig versenyezni akartam- az anyukámmal, a testvéremmel vagy az emberekkel az utcán. Mindig mások ellen akartam küzdeni, összemérni a tudásomat. A győzni akarás már egészen kicsi korom óta bennem van.

Előfordul, hogy agresszív vagyok. Szeretek keményen versenyezni, szerintem ez az apámra is jellemző volt. De ma már egy picit fineszesebb vagyok a vezetési stílus tekintetében. Ezen már egészen kicsi koromtól kezdve dolgoztunk. Az apám azt akarta, jobb legyek nála.

Nézhetem én 45 percen keresztül a görbét a fékezésről, de azzal nem változtatok rajta, ha csak nézegetem. A pályán kell megérteni és kipróbálni a különböző feladatokat.