Fodor Ákos

Fodor Ákos

1945. máj. 17. - 2015. febr. 21.

magyar költő és műfordító, a magyar haiku egyik leghíresebb mestere

Fodor Ákos magyar költő és műfordító volt, a magyar haiku egyik legismertebb és legjelentősebb képviselője. Rövid, letisztult verseiben a mindennapi élet apró pillanatai, az emberi kapcsolatok, a szerelem, a természet és a létezés nagy kérdései különleges tömörséggel kapnak új jelentést.

Múltunk: romlott étel.
Jövőnk: dilettáns recept.
– Koccintson a Séffel
az, ki jót épp most ehet!

Egyik lábam: indulni nem mer,
másik lábam: maradni nem.
Sivatag fojt, taszít a tenger
– elég nehéz nekem, velem.

Tőled, magamtól már csak azt kívánom:
ha találkozunk még, bárhol e világon,
ne kelljen elkapnod rólam tekinteted.

Fodor Ákos idézetek – tömör bölcsesség, csend és lélektisztaság

Fodor Ákos a magyar haiku költészet kiemelkedő alakja volt, aki néhány sorban is képes volt teljes világokat teremteni. Rövid, letisztult és mélyen humanista versei az élet esszenciáját ragadják meg.

A Fodor Ákos idézetek egyszerre filozofikusak és játékosak: foglalkoznak a szeretettel, a csenddel, az idő múlásával és az emberi lélek rezdüléseivel. Gondolatai arra tanítanak, hogy a kevesebb néha több – és hogy a világ megértéséhez néha elég egyetlen, tökéletesen megfogalmazott sor.

Ő az a költő, aki nem halmozza a szavakat, hanem letisztítja őket – így vezet el minket a lényeghez. Idézetei mindenkihez szólnak, aki a rohanó világban is keresi a csendet és az egyszerű szépséget.