Szónál szebbet súgsz,
kezdete és vége nincs,
ölelsz, ölellek.
Fodor Ákos
1945. május 17. — 2015. február 21.
magyar költő, műfordító
Kit, mit nem volnál
képes elengedni, azt
csupán használod.
Mióta nézlek:
látom, hogy látványodtól
szemem is szépül.
Méltó, de nem alkalmas emberi szerepre,
aki csak kiváltja, amit érezni szeretne.
Fölkereslek, hogy
ne kelljen rádöbbenned:
magamra hagytál.
Egy tökéletes
nap sem csak tökéletes
percekből épül.
Szeretlek, mondom.
– Látod: már ez a nap sem
kelt s telt hiába.
Ha mindenedet
odaadnád érte – mit
adhatnál neki?
– Akire nagyon
sokat gondolok, az nem
fárad el ettől?!
Ahogy a tenger ír a fövenyre:
írja-törli, írja-törli
mindig ugyanazt
– sosem ugyanúgy.