Zengjük el hát utolsó dalunkat és váljunk el!
Feledd el az éjt, ha már elmúlt az éjszaka!
Kit igyekszem ölelő karjaimba zárni?
Álmokat sohasem lehet fogságban tartani!
Mohó kezeim az ürességet szorítják szívemre és ez megsebzi keblemet!
Rabindranath Tagore
1861. május 7. — 1941. augusztus 7.
indiai költő és író
A beteljesedés útja: Ez az oka annak, hogy Indiában miért mondott le a húsról egy egész nép, amely valaha ebből a táplálékból tartotta fenn magát: a szeretet érzéséből minden élő iránt – egy tény, mely egyedülálló az emberiség történelmében.
A gyenge is lehet félelmetes,
mikor őrjöngve próbál erősnek látszani.
Szeretnék a gyermekem lelkének országútján menni, ahol nincsenek határok.
A találkozás mécsese hosszan ég; búcsúzáskor egy pillanat alatt kialszik.
Azok, akik mindent bírnak kívüled, mosolyognak azokon, akiknek senkijük sincsen, csupán te!
Mint ahogyan a sirály és a hullám találkoznak, mi is úgy találkozunk és közeledünk egymáshoz. A sirályok elszállnak, a hullámok tovahömpölyögnek, s mi búcsúzunk.
Nem tud elülni a szívem.
Arcod látása nélkül egyre küzdök
keserves, meddő, parttalan vízen.
Elrejtőzöl tán előlem? Már nyomod se leljem? Hogy` lehet e felhős órák terhét elviselnem?
Messze nézek, egyre leslek, mindig, mindenütt kereslek; sóhajom panaszkodón száll,
szellő búgja búsan. Ó, miért váratsz meg engem lent a kertkapuban.
Béke veled, béke szívem.
Válni kell, váljunk szelíden.
Teljesülés ez a bús út.
Nem halál. Mondj néma búcsút.
Bánatunkból dal, mesés lesz,
vágyunkból emlékezés lesz.