A háború túl komoly dolog ahhoz, hogy katonákra bízzuk.
Háború idézetek
A második világháború után a kommunizmus bűvkörébe zuhanó nyugati értelmiség sokat tett azért, hogy a nemzeti identitást felszámolja.
A háború iszonyatosra fordult. Könyörtelen mészárlás és pusztítás tombolt Európában. A kiképző táborokban a szuronyrohamot oktatták – hogyan kell ordítani, rohanni, és a szuronyt az ellenség hasába döfni; ha a szurony beszorul az ellenfél ágyékába, miként kell haslövéssel kiszabadítani a pengét. Tombolt a hisztéria.
Akik a háborút a „küzdelem a létért” telhetetlen megnyilatkozásának vagy az állati agresszió ösztönmaradványának, az ember biológiai természetének próbálják tulajdonítani, nem sokat vesznek észre abból a különbségből, ami a háború elképesztő, ritualizált vérengzése és az ellenségeskedés, a civódások és a gyilkos lehetőségeket rejtő viszályok más, kevésbé szervezett változatai között van. Az élelem megszerzésekor megnyilvánuló harciasság, vérszomjasság és öldöklés – már legalábbis a húsevőknél – biológiai vonások: a háború azonban kulturális intézmény.
Az emberen kívül legfőként bizonyos hangyafajták szoktak háborúskodni, melyek szervezett hadseregeikkel halálos küzdelmekbe bocsátkoznak. Ezek a társadalomban élő rovarok már vagy hatvanmillió évvel ezelőtt feltalálták a „civilizáció” minden nagyobb intézményét, köztük a „királyság”-ot ( pontosabban: a „királynőség”-et), a katonai hódítást, a munkamegosztást, a szerepkörök és kasztok szétválasztását, más fajok megszelídítéséről, valamint a földművelés kezdeteiről nem is beszélve. A civilizált ember főként irracionális fantáziájának hatalmas ösztönzőereje tekintetében lépett túl a hangyaboly eme bonyolult rendszerén.
– Az emberek egyre okosodnak, de nem lesznek jobbak! – mondta Dédapó. – A legszörnyűbb fegyvereket találják ki egymás megsemmisítésére!
Az embertelen világ, a külső háborúk mindig belső egyensúlytalanságok következményeként alakulnak ki.
Ó, ti gyönge, szép emberek! Ti csak megadni tudjátok magatokat! Neketek az kell hogy leigázzanak.
Megvan a magam háborúja. Itt van a fejemben.
-Tommy Shelby
A háború sokkal gyorsabban jön, mint gondolnánk. A háborúból a legelején kell kimaradni. Ha jó kormányod és nemzeti egységed van, kimaradhatsz belőle.
– mondta a háborúellenes gyűlés békéscsabai állomásán, a 2026. április 12-i országgyűlési választás hivatalos kampányának első napján.
Úgy nyerjen a Tisza választást, ahogy az ukránok visszafizetik majd a hadikölcsönt. Ezt az EU-nak kell majd visszafizetni a bankároknak. Azt is mondják, majd legyőzik az oroszokat, akik majd jóvátételi kötelezettséggel visszafizetik. Napóleon és Hitler is próbálkozott Oroszország legyőzésével, nekik nem sikerült. Berlin tornyain lobogtak vörös zászlók.
– mondta a háborúellenes gyűlés békéscsabai állomásán, a 2026. április 12-i országgyűlési választás hivatalos kampányának első napján.
A háború a királyok bírája; a győzelmek az ő ítéletei.
Az a keserű mondás, amely, mint hallottam, akkoriban Olaszországban szájról szájra járt, Magyarországra is talált: „Ha Anglia győz veszítünk – ha Németország győz, elvesztünk.”
Napóleon mondta egyszer, hogy a háború és a prostitúció olyan szakma, amelyben a műkedvelők gyakran többet érnek, mint a hivatásosak.
A háborúnak jelentős része üldögélés, semmittevés, várakozás. Nem tudván, mennyi időnk van hátra, nem érdemes belekezdeni még egy gondolatmenetbe sem.
Saját fegyverei nélkül egyetlen birodalom sem lehet biztonságban, s csak jó szerencséjében bízhat, hogy megmenekül a bajtól.
A harc nem halasztható el, csak késleltethető az ellenséged javára.
A háborúban folyton búcsúzkodni kell, ami legtöbbször elmarad: vagy túl korán vagy túl későn akarja megtenni az ember.
Mindig igyekeztem meggyőzni az embereimet, hogy a szent harcban meghalni az egyetlen kulcs a mennyország kapujához.
(Amerikai nindzsa 4.: Az új küldetés -1990)
Ebben a gyűjteményben a a háború különböző aspektusait megvilágító legfontosabb idézeteket találod a konfliktusokról, az erőszakról, az áldozatokról, a hősiességről, a félelemről, a veszteségről, a pusztításról, a békéről, a politikai motivációkról, a stratégiáról és a háború filozófiájáról.
Az idézet-válogatásban katonák, politikusok, filozófusok, írók és túlélők szavai egyaránt megtalálhatók, bemutatva a háborúk emberi és társadalmi nézőpontjait.
Merülj el a háborús idézetekben, ha érdekel a történelem, a politika, a hadtudomány, vagy ha szeretnéd jobban megérteni a konfliktusok okait és következményeit.