Jobb, ha a tömegé az uralom, mint ha a legkiválóbbaké, de keveseké.
Arisztotelész
i. e. 384. - i. e. 322.
görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára
Arisztotelész legidőtállóbb idézeteit gyűjtöttük össze neked, amelyek a boldogság kereséséről, az erényről és a tudás hatalmáról szólnak. Meríts bölcsességet az ókori Görögország egyik legnagyobb gondolkodójától, akinek logikája és az élet alapigazságairól alkotott képe több mint kétezer év után is iránytűként szolgál.
A sértő örömének forrása abban a tudatban van, hogy gonoszat cselekedve jobban előnyben van. Ezért hajlamosak a sértésre a fiatalok és a gazdagok. Ugyanis abban a tudatban sértenek, hogy különbek másnál.
Kapcsolódó személyek / kategóriák
Bizalom nélkül nincs szilárd barátság. A bizalom csak idővel jön meg, hiszen ki kell állnia a próbát, ahogy Theognisz is mondja: „Mert nem ismered ki sem a férfi, sem az asszony esze járását, míg ki nem próbálod, mint az igavonó állatét.” Bizonyos idő eltelte nélkül nincs barátság, addig csak kívánják, hogy barátok legyenek, és nagyon észrevétlenül válik barátsággá az ilyen állapot. Midőn ugyanis hajlandóságot mutatnak arra, hogy barátok legyenek, és evégett mindenféle szívességeket tesznek egymásnak, úgy gondolják, hogy nemcsak kívánnak barátkozni, de máris barátok. Úgy van ez a barátság esetében is, mint egyéb dolgokkal kapcsolatban. Hiszen ha valaki egészséges szeretne lenni, attól még nem lesz az; ugyanígy, ha emberek barátok szeretnének lenni, nem lesznek máris barátok.
A nemes becsvágy középütt van a felfuvalkodottság és a kicsinyhitűség között.
A haraggal kapcsolatos fegyelmezetlenség hasonlatos azoknak a házi szolgáknak a viselkedéséhez, akik túlságosan buzgón igyekeznek szolgálni. Mert ezek is, midőn az uruk azt mondja: „adj nekem”, már el is rohannak buzgalmukban, még mielőtt hallanák, hogy egyáltalán mit kell adniuk, aztán már adják is, de persze eltévesztik a dolgot. Gyakran, amikor a könyvtekercset kellene adniok, az írószerszámot adják. Hasonlóképpen jár az is, aki a haraggal szemben fegyelmezetlen. Mihelyt meghallja ugyanis az első szót, hogy „jogtalanság történt”, már kitör haragos indulata, hogy bosszút álljon, és meg sem várja, hogy meghallgassa: egyáltalán kell-e haragudnia vagy sem, és ha kell is, ilyen hevesen kell-e.
A jellem az, ami megvilágítja a törekvést, hogy miféle. Ezért nincs jellem az olyan beszédekben, amelyekben nem világos, mire törekszik vagy mit kerül a beszélő.
Ha valaki azt kívánja elérni, hogy az emberek ne jogtalankodjanak, elegendő, ha barátságot teremt közöttük, igaz barátok ugyanis nem jogtalankodnak egymással.
Mind a hiányban, mind a túlzásban hiba van, s mindkét irányba a gyönyör és a fájdalom visz el bennünket, mert a gyönyör miatt cselekszünk hitvány dolgokat, és a fájdalom miatt kerüljük a derekas dolgokat.
A jó embereknek természettől fogva sajátjuk az igazságosság, és csereügyleteiket is úgy intézik, mint jó és megbízható emberek.
A hitványnak sok formája van, a jónak pedig egyetlen; például az egészség egyetlen, a betegség meg sokféle. Hasonlóképpen: az erény egyetlen, a hitványság meg sokféle.
Minden munka csak akkor jó, ha a cselekvő alany sajátos természetére jellemző kiválóságnak megfelelően megy végbe.
Az anyák azért szeretik az apáknál jobban a gyermekeket, mert úgy látják, a gyerek nagyobb részben az ő tevékenységük eredménye.
Egyáltalán nem kívánnánk boldognak nevezni az olyan embert, aki álomba merült – például ha egész életét végigaludná.
A nyelv kiválósága abban nyilvánul meg, hogy világos, de nem közönséges.
A bölcsesség foglalkozik az elvekkel is, meg az elvekből bizonyítás útján nyert tételekkel is, amelyekre a megismerés vonatkozik.
Ha valaki meggondolja, hogy másokat minden szerencsétlenség súlyosabban sújtott, mint őt, kevésbé nyög a maga bajai miatt.
Azok a dolgok, amelyek a gyáva embert mint gyávát megijesztik, senki más számára nem félelmetesek, vagy könnyű félelmet keltenek csupán.
Minden ember számára önmaga érzékelése és megismerése a legkívánatosabb, és ezért természettől van meg minden emberben az életre való törekvés, mert az életet egy bizonyos fajta megismerésnek kell tekinteni.
Az embert tulajdonképpen csak a halála után lehet biztosan boldognak nyilvánítani, mert ekkor a bajokon és a szerencsétlenségek kockázatán már túl van, ámde bizonyos tekintetben még ez is vitatható.
Arisztotelész idézetek – az ókori bölcsesség örök üzenetei
Arisztotelész az ókori görög filozófia egyik legnagyobb alakja, Platón tanítványa és Nagy Sándor nevelője, aki a tudományok és a gondolkodás számos területén maradandót alkotott.
Munkássága az etika, a logika, a metafizika, a politika, a retorika és a természettudományok terén is alapvetően formálta a nyugati civilizáció gondolkodását. Írásai és tanításai több mint két évezred távlatából is érvényes üzeneteket hordoznak.
Az Arisztotelész idézetek különlegessége, hogy egyszerre racionálisak és emberközpontúak. Filozófiájának középpontjában az „arany középút” elve áll, vagyis az a gondolat, hogy a boldog, erényes élet kulcsa a kiegyensúlyozottság és a mértékletesség.
Szavai a mindennapi élet gyakorlati bölcsességétől a mély filozófiai elmélkedésekig terjednek, így mindenki találhat bennük saját életére vonatkozó inspirációt.
Arisztotelész gondolatai gyakran szólnak a tudás fontosságáról, az erény szerepéről és az emberi lélek működéséről. Bár több mint kétezer éve születtek, mégis meglepően időszerűek: segítenek eligazodni az élet döntéseiben, a társadalmi kérdésekben és az önismeret útján. Nem véletlen, hogy művei és idézetei ma is részei a filozófiai és etikai oktatásnak szerte a világon.
Az itt összegyűjtött Arisztotelész idézetek között találsz rövid, frappáns mondásokat és hosszabb, mélyebb gondolatokat is. Legyen szó barátságról, igazságról, tudásról vagy az élet értelméről, mindegyik mondata a bölcsesség időtlen forrásából merít.
Merülj el Arisztotelész legjobb idézeteiben, és fedezd fel, hogyan adhat útmutatást az ókori görög filozófia mestere a modern kor emberének – akár a mindennapok apró döntéseiben, akár az élet nagy kérdéseiben.