Nem hullik az öletekbe a dolog, az biztos. Ez persze nem azt jelenti, hogy fejjel kellene rohanni a falnak. Kockázat nélkül viszont nincs siker, és bizony arra is fel kell készülni, hogy befuccsoltok. Viszont az észszerű kockázatvállalás része a dolognak, ez teszi érdekessé az egészet.

Elsősorban saját magatokat kell eladnotok, s ha ez sikerül, könnyű dolgotok lesz a termékkel.

Nincs szebb annál, amikor látod fejlődni, amit létrehoztál. Megvannak ugyan a veszélyei, hiszen egy kisebb tévedés is katasztrofális lehet, de szerintem az a jó vezető, aki ritkán hibázik.

A jól működtetett étterem olyan, mint egy nyerő baseballcsapat: támaszkodik a csapattagok tehetségére, és minden másodpercnyi lehetőséget kihasznál, hogy előnyhöz jusson.

Még ha nagyon leegyszerűsítően hangzik is, az ördög bizony a részletekben lakozik! A működésed minden alapelemében a tökéletesre kell törekedned, ha azt akarod, hogy szaladjon a szekér.

Iparágunkban általában kétféleképpen gondolkodnak a reklámról és a public relationsről: az egyik a zsugori megközelítés, amely minden egyes reklámra és promócióra fordított centet szigorúan kiadásként könyvel el. Én viszont a marketingszemléletet tettem magamévá: mindig kész vagyok költeni ezen a területen, mert a befektetés kamatostul megtérül. Persze a megtérülésnek számos módja lehet, csakhogy ezt egy fösvény vállalkozó szűk látókörével nehéz megérteni, hiszen az ilyen típus számára a megtérülést csak a csilingelő kasszagép jelenti. Holott a megtérülés egyik legszebb formája a vásárlónk elégedett mosolya. Ez a mosoly nagyon sokat ér: az elégedett vevő vissza fog térni hozzánk, és valószínűleg nem is egyedül.

Az üzlet kicsit más, mint amikor egy festményen dolgozunk. Nincs olyan, hogy utolsó ecsetvonás, amely után a kép felkerül a falra, hogy aztán gyönyörködhessünk benne.

Ha hajlandó vagy kockáztatni, lesz, hogy nem jön be a húzás, de ha rájössz, hogy mi volt a fiaskó oka, akkor már nem volt hiábavaló próbálkozás.