Felejtsd el a meditációról keringő meséket – azt, hogy meditálni annyi, mint ülni egy fa alatt lótuszülésben. Ez csak az egyik út, ami talán csak kevesek számára járható – a többségnek más kell.

Naponta kétszer meditálok. Húsz éve kezdtem el és megváltoztatta az életemet. A meditáció emlékeztet arra, hogy ki is vagyok valójában. Megnyugtat, és ezzel egy időben energiával tölt fel. Felpörgetheti magát az ember kávéval vagy Red Bullal is, de ezek közel sem energetizálnak úgy, mint a meditáció.

Az emberek azt hiszik, hogy a meditáció nagyon időigényes, pedig éppen az ellenkezője igaz. Utána több idő lesz mindenre, mert nem rágódunk értelmetlen dolgokon.

A meditáció rendbe hozza a szertelen, nyugtalan kedélyéletet, annak háborgásait, sokszor belső viharait, és átvilágítja sötét, csillagtalan éjszakáit. A jógában nem az akrobatákat és fakírokat kell csodálni, hanem a meditációt, annak boldogító, erősítő és gyógyító hatalmát.

Nekem olyan a meditáció, mint a napi fürdés. Azt, hogy az ember megmossa a testét, természetesnek veszi a társadalom, de fura módon azzal nem foglalkozunk, hogy megtisztítsuk az elménket a zajtól.

A meditáció egy ugrás: először a fejtől a szívig, majd a szívtől a létig. Egyre mélyebbre és mélyebbre hatolsz magadban, ahol a számítgatásokat hátra kell hagynod, ahol minden logika értelmét veszti.

A meditáció és a terápia között csak az a különbség, hogy amikor meditálok, akkor tulajdonképpen megtanulom, hogy hogyan ne takargassam önmagam elől azokat a dolgokat, amiket gondolok, csinálok, érzek, ami bennem történik. Tehát átláthatóvá válok önmagam számára. Szerintem a terápia egy kicsit nehezebb, mint a meditáció, mert a terápiában átláthatóvá válok egy másik ember társaságában.

A meditáció többet jelent annál, mint hogy egy fa alatt ülünk, és álmodozunk. A meditáció a legnagyobb tudatosság. A meditáció azt jelenti, hogy érzékeljük, miféle gondolatok, érzések, koncepciók, hittételek érintenek meg minket, és felismerjük, hogy van egy “üresjárat”, egy választás, és hogy nem kell törvényszerűen mindenre reagálnunk.

Most már nem múlik el nap, hogy ne meditálnék. Mit is mondanak a meditációról? “Amire szükségünk van, az egy csészényi megértés, egy hordónyi szeretet és tengernyi türelem”. Csak nyugodtan – éld át az élményt, melynek hatására meggyőződésem szerint az életet is tisztábban láthatod.