Képzelj magad elé egy magányos bölcset, amint egy sötét úton sétál végig pirkadat előtt, és a kezében tartott lámpással utat mutat embertársainak! Az efféle bölcsek, a világosság hordozói csak azt az utat mutathatják meg neked, amelyet hajlandó vagy követni. Ha letérnek az útról, követőik is irányt tévesztenek. Ha te lennél ez a bölcs, vajon képes lennél-e példáddal utat mutatni az embereknek?
Bizalom idézetek
Először a fegyverekről mondj le, majd az ételről, a bizalomról ne mondj le soha. Az ember nem élhet bizalom nélkül. A bizalom fontosabb, mint az élet.
Ne bízz az éljenzésben, mivel ugyanazok az emberek, akkor is hangosan kiáltozni fognak, amikor téged vagy engem akasztani készülnek.
Nincs olyan fogadalom, amiben megbíznék.
Bátor dolog szerelembe esni. Teljes mértékben meg kell bíznod valaki másban, és ez nagyon-nagyon nehéz. Nehéz, és bátor dolog.
Hallgass! Nem azért jöttem, hogy te beszélj, hanem hogy én elmondjam… én mindig jónak láttalak, mindig őszinte, normális embernek tartottalak, hogy verhettél át, hogy voltál erre képes? (…) Tudod, hogy mi történik, ha egyszer elveszíted a másik bizalmát? Az, hogy soha többé nem hiszel majd annak az embernek! Ha akkor hazudott, most mért ne tenné ugyanazt? Elérted azt, hogy innentől kezdve, soha többé nem lehetek biztos benned. (…) Én a legszebb dolognak hittelek az életemben, de kiderült, hogy a leggonoszabb vagy.
Mivel nem játszom meg magam, könnyebben kialakul a bizalom bennem, és felém is.
Ha nincs bennünk tisztesség, senki sem figyel ránk. Ha hiányzik a bizalom, senki sem követ.
Te anya, azt a virágot hogyan kell locsolni? (…) Úgy kell locsolni, hogy őszinte vagy a lánnyal, figyelsz rá, de ő is figyel rád, nem veszekedtek egymással, hanem még időben megbeszélitek a problémákat, betartjátok egymásnak, amit ígértetek, észreveszed, amikor fáj neki valami, ahogy ő is észreveszi, ha neked fáj valami, és bátran el mered neki mondani, amit érzel, legyen az jó vagy rossz.
Észrevetted azt a két barázdát a homlokodon, és hogy a vastag szemöldök középen lekonyul, ahelyett, hogy fölfelé ívelne? És alattuk azok a fekete csillogó démonok mélyen megbújnak gödrükben, és sunyin leselkednek kifelé, ahelyett, hogy bátran kitárnák ablakukat a világra? Tanuld meg elsimítani a komor ráncokat, nyíltan fölemelni a pilláidat, és bizakodó ártatlan angyalokká változtatni a fekete démonokat, akik nem gyanakszanak és kétkednek folyton, hanem mindenkiben barátot, nem pedig rögtön ellenséget látnak. Az arckifejezésed ne legyen olyan, mint a gonosztevőé, aki tudja, hogy kiérdemelte a csapásokat, mégis az egész világot, nem csak a szenvedései okozóját gyűlöli.