Mit jelent a karma megszűnte? Nem megsemmisülést, nem is a tudat kialvását, mert abban mindenki részesül, hanem az okság megszűntét. A sors és a következmények elvágását. Ez a niródha.
Tudat idézetek
Az a baj, hogy rossz a marketingje mindennek, ami kicsit is komoly. Kafkának is rossz a marketingje, a Bibliának is rossz a marketingje. Az Ótestamentum nehéz szöveg, azzal ugyanúgy gondja lehet annak az olvasónak, aki az enyémet nehéznek találja. Van egy olyan konzumkultúránk, amelynek célja a tudatvesztés beállítása anélkül, hogy a tudat tudna róla.
A tökéletes elmélyülés állandó figyelem, az ember érzékleteinek, érzéseinek, gondolatainak követése – minden cél és kommentár nélkül. A tudat teljes tisztasága és jelenléte ez, aktív passzivitás, amelyben az események úgy jönnek-mennek, mint a tükörben a dolgok tükörképei: semmi más nem tükröződik benne, csak ami ott van.
Próbálom felszabadítani a tudatod, de csak az ajtót mutatom meg. Aztán neked kell belépni rajta.
Az emberi tudat túlságosan hatalmas ahhoz, hogy beilleszthető legyen egy könyv fedelei közé, és minden tapasztalatnak több rétege van annál, hogy számba lehetne venni.
Ha meg akarunk változtatni egy implicit vagy tudat alatti percepciót, akkor tudatosabbá és kevésbé tudatalanná kell válnunk. Valójában ki kell terjeszteni a figyelmünket életünk összes olyan területére, amelyekre korábban nem igazán fordítottunk figyelmet. Mi több, fel kell ébrednünk, meg kell változtatnunk az éberségünk szintjét, és tudatosítanunk kell mindent, aminek korábban nem voltunk tudatában.
Bármit képzel el a tudat, azt látja is; háborút, békét, betegséget és egészséget, kegyetlenséget és gyöngédséget.
A jógi, aki tökéletes meditációban egyesítette tudatát a Teremtőével, fényként érzékeli a mindenség lényegét.
Csakis a tudat mivolta maradandó és tartós, és csakis az egyéniség működik
folytonosan, állandóan és többé-kevésbé minden pillanatban: minden más csak időszerű, alkalomhoz kötött, múló és a mellett cserének és változásnak van alávetve.
Minthogy minden, ami az ember számára itt van és végbemegy, közvetlenül mindig csak tudatában van meg és ebben folyik le, nyilvánvaló, hogy magának a tudatnak minéműsége lényeges elsősorban, és a legtöbb esetben sokkal több függ ettől, mint az alakzatoktól, melyek benne előállanak.