Kevesen veszik tudomásul, hogy kezdőknél a zenetanítás elsősorban nem a zenei tudáson, hanem a tanár személyiségén, kapcsolatteremtő képességén múlik.

Apám különböző kórusokban énekelt, én nagyon fiatalon zongoráztam néhány évig, de később játszottam tenorkürtön is.

Szerintem azok nem nagyon tudnak írni és előadni, akik nem éltek meg dolgokat. Az igazi üzenetek a megélt dolgokból születnek. Persze, fikciók is vannak, de a velős mondatokat a valóság szüli.

Megtanultam, mi áll nekem jól. Szerették azt a hangomat hallani, amelyik recseg, ropog, de 29 dalt úgy elénekelni nem lehet. Ma már tudom, hogy nem kell minden dalban leüvöltenem a csillagokat, nem kell állandóan bizonyítanom, hogy azt is ki tudom énekelni. 

Amíg élek, énekelni fogok. Frank Sinatra is addig énekelt, amíg meg nem halt. Ahogy Presser Gábor mondaná: ezt egy életen át kell játszani. Csináljuk, amíg tart, majd elmegyünk, átöltözünk és lehet, hogy a következő életemben kazánkovácsként térek vissza. Az sem lesz olyan rossz, bár egy kicsit melegem lesz, az biztos…

Én úgy érzem, hogy a rajongás többnyire inkább a dalaimnak, illetve annak szól, ahogy előadom ezeket a dalokat.