Zene idézetek

Dér Heni

A szakmámmal kapcsolatos műsorokat preferálom, mert nem akarom, hogy elfelejtsék, hogy énekesnő vagyok, nem pedig celeb.

Csíkszentmihályi Mihály

Ahogy minden mással, a zenével is az a helyzet, hogy ha örömet akarunk lelni benne, oda kell figyelnünk rá. A hangfelvételek talán túlságosan is elérhetővé teszik, magától értetődő, hogy bármikor bármit hallgathatunk – és ez csökkentheti azt a képességünket, hogy élvezetet találjunk benne.

Barsi Ernő

A zeneművek ismertetéséről azt tartom, hogy nem magyarázni kell a műveket a közönségnek, hanem szavainkkal olyan hangulatot kell teremteni bennük, melyben a zene megtalálja az utat a szívünkhöz.

Barsi Ernő

Először csak vallásos, irodalmi estéken kezdtem el népdalokat tanítani, aztán jöttek a tizenéves fiatalok, hogy nekik is tanítsam meg ezeket a népdalokat. Aztán kánonokat is tanítottam, rávezetve őket a többszólamúság szépségére. Hamarosan vegyes karom lett, amivel aztán már hangversenyeket is tartottam.

Dés László

A dalban a zenének és a szövegnek tökéletes harmóniában kell lennie, patikamérlegen kell ezt csinálni, hogy tényleg egy olyan dal jöjjön össze, ami aztán hatással tud lenni az emberekre. A dalnak első hallásra hatnia kell.

Dés László

Én jazz-zenészként abból tartottam el magamat – aztán a nyolcvanas évek közepéig a családomat is –, hogy minden létező lemezen fúvósként közreműködtem. Meg lehet nézni visszamenőleg, 1973-tól, a legkülönbözőbb pop-, rock-, gyereklemezen, musicallemezen, nagyon sok felvételen játszom.

Korda György

A hatvanas évek közepén jöttem rá, amikor az olasz dalokat kezdtem énekelni, hogy a hangi adottságaim sokkal többre predesztinálnak, mint hogy csak egyszerű táncdalokat adjak elő. Ahhoz komoly hang kellett, hogy a nagy olasz slágerekkel ki merjen állni az ember. 

Korda György

Eleinte nem is volt saját stílusom. Úgy énekeltem, ahogy gondoltam, és bár sikerem volt, de az a „Korda-stílus” nem volt még benne igazán.

Korda György

Mire a táncdalfesztiválok 1966-ban elkezdődtek, nekem már réges-régen beindult a karrierem a Vándor Kálmán-féle olasz dalokkal, amelyek eléneklésével megmutathattam, mennyivel vagyok jobb a többieknél. Olyan hangokat is kiénekeltem, amelyek a táncdaléneklésben addig nem voltak megszokottak.

Paksi Endre

Amikor emberek a testükre tetoválják a zenekar nevét vagy sorokat a szövegeimből, az bizony életre szóló elkötelezettség, és borzasztóan meg tud hatni. Vagy amikor esküvői vagy iskolai idézetekként használják fel ezeket, sőt, ami még szívszorítóbb, amikor végső búcsúknál szólnak Ossian-dalok!

Hobo

Ami az előadások hangulatát illeti, ma is szerelemből játszom a zenét. Ezt érzik, tudják az emberek, akik eljönnek. Így minden estén csodálatos a hangulat, a találkozás a nézőkkel.

Hobo

Ha a mai világban körülnézek és felfogom azt, hogy mi is folyik, a családomon kívül valóban „a zene az utolsó menedékem.” Ám ezt a fajta zenét játszani, legyen az a sajátom vagy a mestereimé, nagy élvezet, mondhatni szenvedély.

Deák Bill Gyula

Soha nem akartam énekes lenni. Előtte focista akartam lenni, imádom a focit a mai napig. A példaképeim Puskás meg Hidegkuti voltak, a nagy Aranycsapat. Aztán 11 éves koromban egy műhiba miatt elvesztettem a lában, és bejött a beatzene Magyarországra, a Beatles meg a Rolling Stones, és elkezdtem énekelgetni. Mondták, hogy jól ordibálok, hogy jó hangom van, és így kezdtem el az egészet.

Deák Bill Gyula

Tudom, hogy nagyképűnek tűnik, és nagyképű vagyok, de én éneklek Magyarországon a legjobban blues-t, de még rockzenét is. Hogy miért nem a Rózsadombon lakok? Hár azért, mert aki a Rózsadombon lakik, az nem fog soha így blues-t énekelni, mint én. Mert nem tudja, mi a csóróság, meg nem tudja, hogy mi az, hogy egy…egy szelet zsíros kenyér vagy cukros-zsíros kenyér, vagy egy alma.

Geszti Péter

A Rapülők sikerében benne van a rendszerváltás energiája és reménykedése, ezért jönnek el most is rengetegen az Arénába. Most inkább az a fura, hogy sok olyan dal van, aminek a szövege ma még érvényesebb, mint annak idején.