A karácsony a mi keresztény kultúránk legnagyobb ünnepe, ami minden alkalommal a Megváltó születésére emlékeztet minket, és egyúttal arra is, hogy hogyan kellene élnünk. Az ünnepi hangulat azonban nem áll másból, mint hogy megnézzük a mézesmázos ünnepi filmeket a tévében, alig várjuk, hogy újra lássuk a Reszkessetek, betörők!-et. […] Egyre többen döntenek úgy, hogy elutaznak karácsonykor, mert így továbbra is a nyüzsiben lehetnek, nem kell vendégeket fogadni, nem kell főzni, lehet reggeltől estig enni meg inni. Néha elgondolkodom rajta, ugyan mit ünnepelnek az emberek, amikor halálra zabálják magukat, amikor úgy érzik, muszáj berúgniuk?
Csernus Imre idézetei szókimondó őszinteséggel közelítik meg az önismeret, a kapcsolatok és az emberi viselkedés kérdéseit. Megszólalásai sokszor kényelmetlen igazságokra világítanak rá, és önvizsgálatra késztetnek.
Akinek minden napja úgy telik, mint a karácsony, aki számára minden este szenteste, és minden nap ünnep, mert mindennap jól érzi magát a bőrében, az nem fog a kiemelt ünnepekkel foglalkozni, mert azok nélkül is teljes értékű életet él. Mindenki ezt szeretné: az emberek vágyakoznak a boldogság, a meghittség meg a béke után. Csak mivel először önmagukban nem tesznek rendet, ez csak vágy marad. Valóban minden emberi civilizációban megtalálhatók a kitüntetett napok, de ahogyan ma megéljük az ünnepet, azt a fogyasztói társadalomban élő öntudatlan embernek találták ki, hogy tünetileg kompenzáljon.
Kapcsolódó személyek / kategóriák
A valódi leállás nemcsak a drog vagy az alkohol abbahagyását jelenti, hanem valami sokkal többet. Ilyenkor a homályos szemüveg lekerül az emberről és elkezd tisztán látni. Érezni. Szembesülni azzal a sok szarral, amit beállt vámpírként elkövetett. Azért fogalmazok így, mert nagyon sok „ember” van, aki nem drogozik vagy nem szenvedélybeteg, de éppolyan vámpír, mint a beálltak. A vérszíváshoz, a másik kihasználásához nem kell drogozni. És ilyenkor nemcsak másoknak ártanak, hanem közben kőkemény öngyilkolás is folyik. Nemcsak testi ártás, hanem a gerincét, a méltóságát és az akármibe vetett hitét is feladja az ember. A narkó abbahagyása után ezeket is fontos visszaszerezni. Aki tudja, hogy mit jelent tisztán, gerinccel belenézni a másik szemébe, az újra át szeretné élni ezt az érzést.
Szóval, ez a valódi meló.
Sajnos Magyarországon jellemzően kizárólag az eredményt nézzük, nem azt,hogy amögött mennyi munka rejlik. Emiatt ébred az emberekben irigység, féltékenység, holott mindkettő rettenetes, romboló érzés. El kellene jutnunk odáig, hogy akárkinek az eredményeit látjuk, az jusson eszünkbe, úristen, mennyi tanulnivalóm lenne nekem ebből, és milyen nagy munka kellett hozzá, hogy ezt mind elérje! Tisztelet érte!
Önbizalmat csakis úgy lehet fejleszteni, ha tudatosan bevállalok bizonytalan, számomra új és ismeretlen helyzeteket,amelyektől félek. Az önbizalomhiányos embert azonban megakadályozza ebben két fontos tulajdonsága,a szeretetéhség és a megfelelési kényszer, ami szintén borzasztóan erős Magyarországon.
Igazából azért szeretem a telet, mert ez a tavasznak a letéteményese, annak a jelképe, hogy nemsokára újra indul az élet, és ez a várakozás jó érzés. A legtöbb ember számára a tél a halált jelenti, de valójában nem a tavasz, hanem ez az évszak az új élet kezdetének a jelképe. Mert télen a rügyekben már ott rejlik a szenvedélyes robbanás ígérete. És minden indul újra, előlről.
Csernus Imre Magyarország egyik legismertebb pszichiátere, aki szókimondó stílusával és kíméletlen őszinteségével vált híressé. Karrierje során számos könyvet írt az önismeret, párkapcsolatok, függőségek és az önazonosság témájában. Előadásaival és tanácsaival sokaknak segített szembenézni a valósággal, változtatni az életükön, és felelősséget vállalni a döntéseikért.
Csernus Imre idézetei kendőzetlenül mutatják be az emberi lélek bonyolultságát, a változás szükségességét és a belső erő fontosságát. Szavai gyakran provokatívak, mégis ösztönöznek arra, hogy merjük felvállalni önmagunkat és a valódi érzéseinket.
Fedezd fel Csernus Imre legőszintébb és leginspirálóbb idézeteit, és meríts bátorságot a változáshoz!



