Igazán békességszerzők azok, akik a mi Urunk Jézus Krisztus szerelméért e világ minden szenvedése közepett is megőrzik lelküknek és testüknek békéjét.
Az az elképzelés, hogy van egy cél, és ahhoz egy ösvény vezet, helytelen. A cél és béke mindig mi vagyunk. Megszabadulni attól a gondolattól, hogy nem vagyunk azonosak a békével: ez minden, amire szükség van.
Roosevelt szerint csak a misztikusok, az álmodozók és az entellektüelek hitték, hogy a béke természetes emberi állapot, és érdekmentes együttműködéssel fenntartható. Számára a béke természettől fogva törékeny állapot volt, amely felett állandó éberséggel, az erősek fegyvereivel és az azonos gondolkodásúak szövetségeivel kellett őrködni.
Ha a történelem megtanít minket valamire, az a következő: béke nem létezhet egyensúly, igazság pedig önmérséklet nélkül
A filozófus Immanuel Kant Az örök béke című művében leszögezi, hogy az örök béke az alábbi két mód egyike révén köszönt majd be a világra: emberi belátás vagy olyan mértékű konfliktusok és katasztrófák eredményeként, ami nem hagy más választást az emberiségnek. Most egy ilyen válaszúthoz érkeztünk.
Néha jobb, ha nincs béke és eluralkodik a káosz. Csak egy darabig, hogy később nagyobb rend legyen.
(Wilson Fisk)
A béke csak akkor lesz igazi állandó béke, ha a fajok egymás lenézésén alapuló soviniszta túlzásaikkal szakítanak, ha belátják, hogy egymástól tanulniok kell, hogy egymásra vannak utalva, hogy se a francia, se az angol, se az amerikai nem állnának ott, ahol ma vannak, ha nem volna német kultúra a maga dicső alkotásaival és hogy ugyanez áll megfordítva is. Az egész világon lehet gyorsan vissza kell térni a közös vállvetett munkához és meg kell erősíteni az emberi szolidaritás érzetét.
Aztán megzendült a hegy, a messzeség, és szétszállt az egész világon a vágy, a Szeretet és a Béke halhatatlan muzsikája.
Békésen lobog a gyertya – szinte szól hozzám – , és gyerekkorom éjszakáit idézi.
Maharisi azt mondta, a gyereknek tízszer olyan fontos az anyja, mint az apja. Ha nők intéznék a világ ügyeit, azt hiszem, sokkal közelebb lennénk a békéhez.
Az emberek meg vannak róla győződve, hogy a béke nem létezik, hogy ma már csak egy vicc az egész. Valaki megnyer egy szépségversenyt, és az a végén a poén, hogy világbékét akar. Mindenki jót röhög rajta. Senki nem hisz a békében. Szép gondolat. De csak ennyi. Nem több, mint egy kedves kis öreganyó ábrándozása. Értelmetlen. Soha nem valósulhat meg. A pokolban élünk és azt hisszük, ennek így kell lennie. De mi van akkor, ha tévedünk?
Ó, csend! Vidéki öröm hazája!
Hogy vethettem meg egykor annyira én!
Magát az ember a városokba zárja,
hol csőcselék tolong a ház küszöbén.
1848 márciusában Európa lángokban állt. Vér folyt a fővárosok utcáin. Bécsben barikádokon harcoltak. Mit csináltak a magyarok? Verset írtunk. 12 pontot szerkesztettünk. Átsétáltunk Pestről Budára. Az volt az első békemenetünk.
Magyarország egy békepárti álláspontot képvisel általában is a világpolitikában: a béke jobb, mint a háború, a boldogságra való törekvés jobb, mint a szenvedés. Ezek nem túl bonyolult összefüggések, de a nemzetközi politikában mintha ezek időnként eltűnnének a horizontról, a látóhatár mintha ezeket az összefüggéseket nem hozná föl.
– Kossuth Rádió “Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában ( 2024. 11. 22.)
A hálaérzet Istentől való nemes indulat, ami kiegyenlíti lelki számadásainkat, s arra szoktat, hogy megbecsüljük egymást, mert egymásra szorulunk folytonosan. Akihez a köszönet meleg szavával, s barátságos tekintetével közeledünk: meghódítottuk azt, mert magunk felé fordítottuk szívét. Hisz’ a hála nyomán a béke jár, a béke pedig a legnagyobb kincs, mert benne rejlik a nyugodt haladás biztosítéka.
Ha mindenki önmagát adná, ahelyett, hogy olyasmit színlelne, ami nem sajátja, akkor béke lenne a világban.
A vagyont legtöbbször háborúval keresik meg, de a vagyon a békét szereti.