Vagy megtalálod a húszas éveidben az ideális partnert, vagy nem.
Kapcsolatok idézetek
498 idézet
Én nagyon hiszek abban, hogy az ember társas lény, és semmi sem olyan szép, ha egyedül éled meg, mintha meg tudod osztani valakivel. A legszebb város sem olyan szép, mintha a szerelmeddel fedezitek fel, együtt csodálkoztok rá, és együtt élitek meg azt a pillanatot.
A monogámia egyik legfontosabb mozgatórugója az, hogy a másik veszi a fáradságot, és meghozza azt az áldozatot, hogy téged választ. Így aztán te egy olyan különleges helyet foglalsz el, amire senki más nem tarthat igényt. Ám abban a pillanatban, ahogy beengedünk egy harmadik felet, soha többé nem kerülhetsz vissza abba a kivételes, kiemelt helyzetbe.
Messze- messze földön jártam szerte- széjjel,
Érintkeztem én már mindenféle néppel.
Minden zugban egy- egy jó tanácsot leltem,
Minden szántóföldről egy- egy kalászt szedtem.
Az érzelmileg éretlen emberek, bárkivel találkoznak, azonnal a saját életükről mesélnek, leginkább az őket ért megrázkódtatásokról, mert ezzel akarják magukhoz tapasztani a másik embert. Vannak, akik állandóan társaságba járnak és minden hétvégéjük azzal telik, hogy több baráttal, ismerőssel találkoznak, azt az illúziót keltve, hogy könnyen kapcsolódnak és barátkoznak, bár valójában nem erről van szó. Ezek a kapcsolatok ugyanis nem bensőséges kapcsolatok, csupán fájdalomcsillapítók. A kapcsolatfüggők ugyanis felületes kapcsolódásokat hoznak létre, hogy soha ne legyenek egyedül, mert akkor úrrá lesz rajtuk a szorongás.
Emberismeret idézetek, Kapcsolatok idézetek, Pszichológia idézetek
Mindig is Harry volt az etalon, a szilárd talaj, a megbízható karakter. Ilyennek is kellett lennie ahhoz, hogy mi, többiek táncolhassunk körülötte. Draco fennhéjázása, Ron viccei, Hermione éles elméje, Hagrid esetlen jószívűsége, Voldemort gonoszsága, Dumbledore bölcsessége: mindezek Harry állandó, megingathatatlan szilárdságának tükrében nyernek értelmet.
Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogyan viselkednek. Én Higgins professzor úr számára mindig csak egy virágoslány maradok, mert ő mindig úgy fog viselkedni velem, mint egy virágoslánnyal. De maga előtt úrinő lehetek, mert maga mindig úgy fog viselkedni velem, mint egy úrinővel.
Egy hosszú és sikeres kapcsolat titka a sűrű távollétekben rejlik. Ettől mindig minden újszerűnek tűnik. Nincs idő az amúgy elkerülhetetlen unalomra.
Nincs idő. Nincs időm. Nincs időm erre. Hogy mindig várjak valakire. Hogy mindig várjak, aztán bocsánatot kérjek, aztán megint várjak. Hogy én legyek a második, a B-terv, a mellékszereplő.
Az a nem mindegy, hogyan emlékszel majd vissza erre a viszonyra. Melyik leszel te? A szomorú szerető, mert nem tudtad magadhoz láncolni, vagy a boldog, mert teljes odaadással élted át az együtt töltött idő minden egyes momentumát.
Úgy gondolom, a kapcsolatunk és az együtt töltött idő csak kettőnkre tartozik, senki másra. Ezeket az értékes, múló pillanatokat úgy őrzöm, mint valami törékeny, értékes tárgyat.
Az én kapcsolatom az emberekkel mindig a kamera jelenlétében volt hiteles. Én nem vagyok hiteles, ha nem dolgozom. Én nem szeretek beszélgetni. Nem megyek társaságba, nem mondok jó vicceket.
Tudod, én azt hiszem, minden kapcsolat alapja a bizalom, legyen szó akár barátságról, akár szerelemről. Ha ez megtörik, onnantól kezdve mindennek vége. Ha nincs bizalom, akkor semmi sincs.
Bizalom hiánya idézetek, Bizalom idézetek, Kapcsolatok idézetek
Eszembe jutott egy régi vicc. Elmegy a fószer a pszichológushoz: „Doki, a fivérem megőrült! Azt képzeli önmagáról, hogy csirke!” Mire a doki: „Miért nem hozza be?” Erre a fószer: „Behoznám, de szükségem van a tojásokra.” Nos, azt hiszem, mostanában valahogy így vélekedek a kapcsolatokról. Teljesen irracionálisak és őrültek és abszurdak, de folytatnunk kell őket, mert legtöbbünknek szüksége van a tojásokra.
A felséges igazság egyszerre elöntötte lelkemet. Éreztem, hogy az én lelkemet a másokéval láthatatlan finom vonalak kötik össze.
A kapcsolati sérülések leginkább kapcsolatban tudnak gyógyulni.
Van úgy, hogy találkozunk valakivel, talán sose láttuk addig, de alighogy rápillantunk, érdekel, mielőtt egy szót is váltottunk volna.














