Gondolj magadra, és hagyd meg másoknak is a jogot, hogy ugyanígy tegyenek!

Ha olyan a szabályozás, hogy meggátolja az előrelépést, akkor szembe kell menni a szabályokkal.

A politikusok csak a szűk, rövidtávú érdekeket látják. Ebből pedig mindig az jön ki, hogy nekem mihez van jogom, a másiknak meg nincs ugyanahhoz.

Egyesek azt tartják, hogy a jog: egyenlőség, és valóban az, csak éppen nem mindenkinek, hanem csak az egyenlőknek, az egyenlőtlenséget is szokták jognak tekinteni, és valóban az, csak éppen nem mindenkinek, hanem az egyenlőtleneknek; így elhagyva azt, hogy “kinek” a számára, helytelenül ítélnek.

Hiába van szólásszabadság, ha senki sem bírálja a kormányt; sajtószabadság, ha senkinek sem akaródzik kemény kérdéseket föltenni; gyülekezési szabadság, de senki sem használja tiltakozásra; általános választójog, de a jogosultak fele se megy el szavazni; az egyház és az állam szétválasztása, de senki sem tartja karban a közöttük felhúzott válaszfalat. Ha használaton kívül hevernek, a jogok szóvirágokká, hazafias szólamokká válnak. Jog és szabadság: élj velük, különben elveszted mindkettőt.

A csoport bármely tagjának joga van ahhoz, hogy megkövetelje az ideálok, az alapeszme és az etika legmagasabb szintjét, és joga van ahhoz, hogy megkövetelje, hogy ezeket fenntartsák. Egy igazi csoport tartozik a tagjainak azzal, hogy gondoskodik a megélhetésükről, és gondoskodik egy esélyről a jövőbeli generációk számára.