Nyelv idézetek

Grandpierre Attila

Szerencsés, ahogy a magyar nyelv párosítja a szent és sérthetetlen jelentését. E kettő szinte ugyanaz. Ami szent, azt nem szabad és nem lehet megsérteni. Ami szent és sérthetetlen, az a világ összes létezője közül a legelső, olyan sziklaszirt, amely egyenesen az égbe ér, ahová nem érnek el a földi viszontagságok, ármányok, fordulatok, drámák romboló hatásai.

Fekete István

Ma sem tudom, hogyan kérik németül a szakaszjegyet, de akkor elképzeltem, hogy milyen csodálatosan szép lenne, ha az egész világon egy nyelven kérnék a szakaszjegyet.
Lehetőleg: magyarul.

Tamás Gáspár Miklós

Hadd ünnepeljük a gondos műfordítókat, lektorokat, kontrollszerkesztőket, kézirat-előkészítőket, szöveggondozó filológusokat, irattárosokat, levéltárosokat, katalógusok, könyvészetek és segédletek szürke összeállítóit, szótárírókat és a tájnyelv szakértőit, korrektorokat és nyomdai revizorokat, olvasószerkesztőket, szoftvertervezőket és programozókat, logopédusokat és magyartanárokat. Ünnepeljük mindazokat, akik visszaverik az újabb rohamokat a magyar nyelv ellen, akiknek az alázatos munkája nélkül nem tudnánk fölfedezni a hamisságot a magunk és mások beszédében, s akik nélkül nem tudnánk értelmesen nevetni magunkon, a bombasztjainkon és a szemantikai kézigránátjainkon. Akik nélkül ez az egész magyarság nem volna semmi egyéb, mint baki baki hátán.

Beer Miklós

A magyar nyelv az emberség szóval olyan szépen elmondja, hogy attól vagyunk emberek, hogy tudunk emberségesek lenni, türelemmel, megértéssel, segítőkészséggel.

Michael Palin

A felszálló helybéliek között van egy lány, aki Ivalo egyik diszkójába igyekszik. Azt mondja, este tízre haza kell érnie. Jól beszél angolul. Elmeséli, hogy ezt egy Hastingsban eltöltött nyárnak köszönheti. Mint mindig, most is zavarba hoz, mennyire igyekeznek a külföldiek elsajátítani az angol nyelvet, ami fordítva nem mondható el. Igaz, a finn minden szempontból nehéz nyelv, Európában csak a magyar nehezebb nála. Minden igének tizenhat ragozása van.

Fekete István

Aki feleslegesen idegen szavakat használ, az nem érdemli meg magyarból a jelest. Sajnos, már nem javíthatom ki az osztályzatodat, így magyarból is jelesed van. Tehát jeles magyar szamár vagy.

Sütő András

A megfélemlített nyelv egy idő után a hazugság áldozataként is elparentálható: meg kell halnia, mert nem volt bátorsága az igazat mondani. A nyelvnek, szegénynek? A hordozóinak inkább.

Csontváry Kosztka Tivadar

A magyar nyelv tökéletes megtanulására mégis csak az Alföldre kellett mennünk atyánk rokonaihoz, ezzel azután az iskolában is hozzájutottunk a magyar szóhoz.

Faludy György

Minden magyar mondatnak megvan az angol megfelelője. Pontosan le lehet fordítani, csak éppen reménytelenül mást jelent, és éppen a lényeg sikkad el a fordításban – a kép, a fogalom a szótári szó mögött.

Krasznahorkai László

A nyelv már nem alkalmas rá, hogy rögzíthetetlen tartalmaknak formául szolgáljon, nem szolgál többé, mert körbeért, bejárt minden elképzelhető tartományt, és elért oda, ahonnan indult, de végtelenül romlott alakban ért oda vissza

Denis Diderot

– Ön tud görögül?
– Nem, uram, egy árva szót sem.
– De hát nem azt mondta az imént, hogy Philoxenosz művét fordítja, ő pedig görögül írt?
– Igen, uram, de nem fontos ismerni valamely nyelvet, hogy fordítsunk belőle, hiszen úgyis azok számára fordítunk, akik nem értik az eredetit.

Bibó István

A nyelvi nacionalizmus speciális közép- és kelet-európai jelenség. A nacionalizmusnak leginkább Közép- és Kelet-Európában kidolgozott elméletei alapján ma már Nyugat-Európában is gyakran lehet olyan véleményt hallani, hogy nemzet úgy keletkezik, hogy az egynyelvű emberek „összeállanak” és államot alapítanak. Ilyen azonban még soha ezen a világon nem történt.

Kárpátia

Ha más nyelvén kell szóljak,
Nem lesz, mit daloljak,
Ha más nyelvén kell írnom,
Eltépem papírom,
Ha más nyelvén kell éljek,
Pusztuljak el végleg,
Ha más nyelvén kell hinnem,
Verjen meg az Isten!

„Privatizál”
A rendszerváltás előtt ez csakis azt jelentette: „magánéletet él, visszavonul (főleg kettesben) a legszűkebb magánszférába”. Nyelvtani szakszóval élve: tárgyatlan (intranzitív) ige volt, tehát nem lehetett valamit privatizálni. Ilyen mondatokban szerepelt: „ne privatizáljatok, gyertek rőzsét gyűjteni”. Nekem még nevetnem kellett 1993 körül, mikor a sarki közértre kiírták: „Boltunk privatizálás miatt néhány napig zárva tart.” Elképzeltem, ahogy a kis csintalanok hátul privatizálnak a raktárban, ahelyett hogy a kasszában ülnének.