378 idézet
Nem szeretnénk olyan hadvezérekről hallani, akik vér nélkül győznek. Ha a véres öldöklés rettenetes színjáték is, mindig arra késztessen, hogy jobban méltányoljuk a háborút! Ne engedjük azonban, hogy kardunk emberiességből lassan eltompuljon, hogy aztán valaki éles karddal ránk támadva tőből levágja karjainkat!
A politikai szempont alárendelése a katonainak esztelenség volna, mert a politika hozza létre a háborút. A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz, nem pedig fordítva. Tehát csakis a katonai szempontot rendelhetjük alá a politikainak.
Korunkban alig van más eszközünk arra, hogy a nép szellemét merészségre neveljük, mint éppen a háború, pontosabban a háború merész vezetése. Csakis ez utóbbi által vagyunk képesek az érzelem elpuhulása és a kényelem iránti hajlam ellen hatni, amelyek lehúzzák a szakadatlan jólétben élő és az érintkezésben magas fokon tevékenykedő népet. A nép csak akkor reménykedhet szilárd talajt lelni a politika világában, ha jelleme és háborús szokásai állandó kölcsönhatásban erősítik egymást.
A háború nem csupán egy valódi kaméleon, amely minden konkrét esetben megváltoztatja valamelyest a természetét, hanem valamennyi megnyilvánulása szerint, a benne uralkodó tendenciák vonatkozásában, egy rendkívüli hármasság is:
a, természetéből fakadó, veleszületett erőszakból, vak, természetes ösztönnek tekinthető gyűlöletből és ellenszenvből
b, valószínűség és véletlen játékából, amely a háborút szabad szellemi tevékenységgé teszi, és
c, mint a politikai eszközének alárendelt természetéből tevődik össze, miáltal a háború a puszta értelem hatalmába kerül.
E három összetevő közül az első inkább a nép, a második a hadvezér és hadserege, a harmadik a kormányzat felé fordul.
Mindaddig, amíg az ellenfelet le nem győztem, rettegnem kell attól, hogy ő tör le engem, hogy tehát nem vagyok többé a magam ura, hanem ő szab törvényt nekem, ahogy én is tenném ővele.
A háború az erőszak alkalmazása, amelynek nincsenek határai; az egyik fél törvényt szab a másik számára, kölcsönhatás keletkezik, melynek fogalma szerint e tényezőnek a végletekig kell fokozódnia.
Emberbaráti lelkek könnyen azt gondolhatnák, hogy az ellenfél lefegyverzése és legyőzése valamilyen mesterkélt módon, vérontás nélkül is megvalósítható és hogy ez a hadművészet valódi törekvése. Bármennyire tetszetős is azonban, el kell oszlatnunk ezt a tévedést, mert az olyan veszélyes dolgokban, mint amilyen a háború, éppen a jóhiszeműségből fakadó tévedések a legkárosabbak.
Ha az ember nem is lett vérszomjasabb a civilizációtól, mindenesetre gonoszabbul és galádabbul áhítozik a vérre, mint annak előtte. Azelőtt igazságosnak tartotta a vérontást, és nyugodt lélekkel irtotta ki, akit kellett; most pedig galádságnak tekintjük a vérontást, de mégis űzzük ezt a galádságot, sőt még inkább, mint azelőtt.
A filozófus Immanuel Kant Az örök béke című művében leszögezi, hogy az örök béke az alábbi két mód egyike révén köszönt majd be a világra: emberi belátás vagy olyan mértékű konfliktusok és katasztrófák eredményeként, ami nem hagy más választást az emberiségnek. Most egy ilyen válaszúthoz érkeztünk.
A történelem iróniája, hogy Németország mindkét elvesztett háború után megerősödött a szomszédaihoz képest. […] Ha Németország nem vívta volna meg ezeket a háborúkat, valószínűleg automatikusan vezető szerepre tett volna szert, legalábbis Európában.
Akik a békés forradalmat lehetetlenné teszik, azok miatt válik a véres forradalom elkerülhetetlenné.
Az emberiségnek véget kell vetnie a háborúnak, különben a háború vet véget az emberiségnek.
A háborúknál hatékonyabb és természetesebb megoldást az emberi nem mértéktelen szaporodása ellen kívánni sem lehetne. Talán nem isteni akaratra hivatkozva indították őket valaha?
Iszonyatos mértékben fenyegetnek háborúk és forradalmak, amelyek nem mások, mint pszichikus járványok. Bármikor milliószám szállhatja meg az embereket valami őrület, és akkor megint nyakunkba szakad egy világháború vagy pusztító forradalom. Vadállatok, lezúduló sziklák, gátat tépő vizek helyett az ember most saját elemi erejű lelki hatalmainak van kitéve. A pszichikum nagyhatalom, amely sokszorosan erősebb a föld összes birodalmánál.
A tűzszünet és a béke politikai döntés kérdése, tehát lehetséges. A háborúpártiak terve az volt, hogy adják a pénzt, szállítják a fegyvert, az ukránok meg harcolnak, és így legyőzhető Oroszország. Jó ideje azonban mindenki látja, hogy ez a terv elbukott, Oroszország nem legyőzhető, ebben a háborúban senki sem nyer, itt mindenki veszít.
(2024. december 30. – Magyar Nemzet)
Forr a világ bús tengere, oh magyar!
Ádáz Erynnis lelke uralkodik,
S a föld lakóit vérbe mártott
Tőre dühös viadalra készti.
Trump azt mondta, hogy leállítja a háborút, és remélem, meg is fogja tenni. Nyomást kell gyakorolnunk rá Európával.
– mondta a Fox News exkluzív interjújában – 2024. 02. 28.
Nem tudom megváltoztatni az Oroszországhoz való ukrán hozzáállásunkat. Gyilkosok számunkra. Ez nagyon világos, hogy az amerikaiak és az európaiak a legjobb barátok. Ez nem azt jelenti, hogy nem akarunk békét, felismerjük a helyzet valóságát.
-mondta a Fox News exkluzív interjújában – 2024. 02. 28.
A háború alatt a nemzetközi jogot rendesen lábbal tiporták a hadviselő felek. Nincs oly nemzet, mely ezt meg nem tette volna. Nincs háború, melyben a nemzetközi jogon sérelem nem esett volna.
Mi a háború gondolatával kizárólag birtokállományunk megvédése céljából barátkoztunk meg. Minden más állítás vagy tévedés, vagy hazugság. Bizonyítja ezt Tisza magatartása is a döntő közös minisztertanácson, aki Magyarország nevében foglalta el az összes jelenlévő kormányférfiak között a legbékésebb álláspontot, s aki szintén a mi nevünkben fogadtatta el, nem hangulatkeltés kedvéért, hanem a vezető politikai gondolat kifejezéseként azt a javaslatát, hogy nem folytatunk hódító hadjáratot, nem akarunk szerb területet megszerezni.
