371 idézet
Ebben a gyűjteményben a a háború különböző aspektusait megvilágító legfontosabb idézeteket találod a konfliktusokról, az erőszakról, az áldozatokról, a hősiességről, a félelemről, a veszteségről, a pusztításról, a békéről, a politikai motivációkról, a stratégiáról és a háború filozófiájáról.
Az idézet-válogatásban katonák, politikusok, filozófusok, írók és túlélők szavai egyaránt megtalálhatók, bemutatva a háborúk emberi és társadalmi nézőpontjait.
Merülj el a háborús idézetekben, ha érdekel a történelem, a politika, a hadtudomány, vagy ha szeretnéd jobban megérteni a konfliktusok okait és következményeit.
Ha az ember nem is lett vérszomjasabb a civilizációtól, mindenesetre gonoszabbul és galádabbul áhítozik a vérre, mint annak előtte. Azelőtt igazságosnak tartotta a vérontást, és nyugodt lélekkel irtotta ki, akit kellett; most pedig galádságnak tekintjük a vérontást, de mégis űzzük ezt a galádságot, sőt még inkább, mint azelőtt.
A filozófus Immanuel Kant Az örök béke című művében leszögezi, hogy az örök béke az alábbi két mód egyike révén köszönt majd be a világra: emberi belátás vagy olyan mértékű konfliktusok és katasztrófák eredményeként, ami nem hagy más választást az emberiségnek. Most egy ilyen válaszúthoz érkeztünk.
A történelem iróniája, hogy Németország mindkét elvesztett háború után megerősödött a szomszédaihoz képest. […] Ha Németország nem vívta volna meg ezeket a háborúkat, valószínűleg automatikusan vezető szerepre tett volna szert, legalábbis Európában.
Akik a békés forradalmat lehetetlenné teszik, azok miatt válik a véres forradalom elkerülhetetlenné.
Az emberiségnek véget kell vetnie a háborúnak, különben a háború vet véget az emberiségnek.
A háborúknál hatékonyabb és természetesebb megoldást az emberi nem mértéktelen szaporodása ellen kívánni sem lehetne. Talán nem isteni akaratra hivatkozva indították őket valaha?
Iszonyatos mértékben fenyegetnek háborúk és forradalmak, amelyek nem mások, mint pszichikus járványok. Bármikor milliószám szállhatja meg az embereket valami őrület, és akkor megint nyakunkba szakad egy világháború vagy pusztító forradalom. Vadállatok, lezúduló sziklák, gátat tépő vizek helyett az ember most saját elemi erejű lelki hatalmainak van kitéve. A pszichikum nagyhatalom, amely sokszorosan erősebb a föld összes birodalmánál.
A tűzszünet és a béke politikai döntés kérdése, tehát lehetséges. A háborúpártiak terve az volt, hogy adják a pénzt, szállítják a fegyvert, az ukránok meg harcolnak, és így legyőzhető Oroszország. Jó ideje azonban mindenki látja, hogy ez a terv elbukott, Oroszország nem legyőzhető, ebben a háborúban senki sem nyer, itt mindenki veszít.
(2024. december 30. – Magyar Nemzet)
Forr a világ bús tengere, oh magyar!
Ádáz Erynnis lelke uralkodik,
S a föld lakóit vérbe mártott
Tőre dühös viadalra készti.
Trump azt mondta, hogy leállítja a háborút, és remélem, meg is fogja tenni. Nyomást kell gyakorolnunk rá Európával.
– mondta a Fox News exkluzív interjújában – 2024. 02. 28.
Nem tudom megváltoztatni az Oroszországhoz való ukrán hozzáállásunkat. Gyilkosok számunkra. Ez nagyon világos, hogy az amerikaiak és az európaiak a legjobb barátok. Ez nem azt jelenti, hogy nem akarunk békét, felismerjük a helyzet valóságát.
-mondta a Fox News exkluzív interjújában – 2024. 02. 28.
A háború alatt a nemzetközi jogot rendesen lábbal tiporták a hadviselő felek. Nincs oly nemzet, mely ezt meg nem tette volna. Nincs háború, melyben a nemzetközi jogon sérelem nem esett volna.
Mi a háború gondolatával kizárólag birtokállományunk megvédése céljából barátkoztunk meg. Minden más állítás vagy tévedés, vagy hazugság. Bizonyítja ezt Tisza magatartása is a döntő közös minisztertanácson, aki Magyarország nevében foglalta el az összes jelenlévő kormányférfiak között a legbékésebb álláspontot, s aki szintén a mi nevünkben fogadtatta el, nem hangulatkeltés kedvéért, hanem a vezető politikai gondolat kifejezéseként azt a javaslatát, hogy nem folytatunk hódító hadjáratot, nem akarunk szerb területet megszerezni.
A háború nagy kockázattal jár, aki nincs fanatizálva, ösztönszerűleg fél tőle.
Nem, Laci bácsi, nincs megnyert vagy elveszített háború, csak „Háború” van! Pusztító, öldöklő, embertelen!
Az ellenség ostromának kitett, körülzárt vár, mihelyt a felszabadulás utolsó reményét is kénytelen feladni, tulajdonképpen már megadta magát, különösen akkor, ha megadás esetén a valószínű halál helyett a biztos életben maradás reménye csalogatja.
A történelem azt tanítja, hogy oly népek, amelyek kényszerítő ok nélkül dobják el fegyvereiket, a jövőben inkább alávetik magukat megaláztatásnak és kizsarolásnak, semhogy újra megkíséreljék sorsuk fegyveres erővel történő jobbra fordítását.
Gondoskodni kell arról, hogy a halálos ellenséget legalább saját országunkban felismerjük, és a vele szemben folytatott harc mint egy megvilágosodottabb kor világító fáklyája a
többi nép számára is megmutassa a küzdő árja népek boldogulásához vezető utat.
Németország megsemmisítése nem angol, hanem elsősorban zsidó érdek volt.
Az ellenség csak azt teszi, amit előre látni lehetett. Magatartásából és tevékenységéből tanulnunk kellene.
