Nem iszom, de építettem egy bárpultot, és beszereztem két szép palackot, hogy scotchcsal és brandyvel kínálhassam azokat a barátaimat, akik szintén nem isznak.
Üdvözlünk az Idézetek Neked oldalán, ahol jelenleg 27 928 idézet közül válszthatsz, mintegy 269 kategóriában. Legyen szó szerelemről, barátságról, életről, motivációról vagy éppen elgondolkodtató bölcsességekről, nálunk megtalálod a legjobb sorokat a világ minden tájáról.
Fedezd fel az általad kedvelt témák népszerű idézeteit, vagy válogass a leghíresebb szerzők – például Mark Twain, Wass Albert, Carl Gustav Jung, Sadhguru vagy Popper Péter – gondolatai közül.
Nálunk nemcsak olvashatsz, hanem inspirálódhatsz is – mert egy jól eltalált mondat néha többet mond egy egész könyvnél.
📚 Legnépszerűbb gyűjteményeink:
Legújabb idézetek
Van, aki félig üresnek látja a poharat, van, aki félig telinek. Én mindig félig telinek láttam a koporsót.
Nem szeretem, ha művészeti produktumokért díjakat osztogatnak, hiszen nem azért készültek, hogy versenyezzenek egymással, hanem azért, hogy kielégítsenek egy művészi igényt, és közben remélhetőleg szórakoztassanak is. Nem érdekel, amikor egy tetszőleges csoport hivatalosan bejelenti, melyik az év legjobb filmje vagy könyve vagy legértékesebb játékosa.
Az igazság az, hogy a kritika egyáltalán nem hatott rám. Ebből a szempontból szerencsés vagyok. Történjen bármi, vagy rossz, én egy buborékban élek. Évtizedek óta nem olvasok magamról, és nem érdekel, ahogy mások dicsérik vagy elemzik a műveimet. Nagyképűségnek hangzik, pedig nem az. Nem gondolom, hogy mások fölött állok, arrogáns sem akarok lenni, és még csak különösebben jó véleményem sincs mindarról, amit csinálok. Azt tanultam Danny Simontól, hogy a saját véleményemben bízzam, és nem szeretem az értékes időmet olyasmire pazarolni, ami elterelheti a figyelmemet a lényegről. A barátaim sokszor biztattak, hogy legalább egyszer-egyszer élvezzem ki valamelyik tiszteletre méltó kritikus dicséretét, vagy egy durva támadás esetén gondoljam végig, nem lenne-e jobb válaszolni, de nekem egyikhez sincs kedvem.
„Megismerhetjük-e” ténylegesen a világmindenséget? Ugyan, hiszen a kínai negyedben is alig ismeri ki magát az ember!
A vércukorszintemtől függően komornak vagy komikusnak is tudom látni az életet, de mindenképpen értelmetlennek tartom.