Ha meg akarjuk javítani a világot, nézzünk végig önmagunkon, és változzunk meg. Kezdjük azzal az emberrel, aki a tükörből néz vissza ránk. Kezdjük saját magunkon.
Sok ember vágyik arra, hogy meglássa önmaga valódi arcát, de még több nem mer belenézni a tiszta tükörbe. Vagy ha mégis, félelmében inkább homokba dugja a fejét, haragjában eltorzítja és megmagyarázza a látottakat, vagy dühében összetöri a tükröt.
Hold, ki magad vagy a Változás:
Varázstükörben Tükörvarázs:
– máskor meg ugyan mi több, mi más,
kihűlt tükörtojás…?!
Ami a világban történik, tükörképe annak, ami itt és most bennünk, az egész emberi fajban játszódik. Mi hoztuk, hozzuk létre ezt a valóságot.
Mikor a tükörben idegen az arcod
És eluntad végleg a harcot
Mert tudod, hogy sohase nyertél
Akkor érzed, hogy magányos lettél.
A víz egy tükör, ami képes megmutatni nekünk azt, ami láthatatlan. A víz a valóságunk alaprajza, amit már egyetlen pozitív gondolat is megváltoztathat.
Te érdekelsz csak: járásod, kisujjad;
nézésed kék halai bennem úsznak;
megérezlek, ha még a sarkon túl vagy.
Te vagy a tükör, hol magamra látok;
az ablak: abból nézem a világot,
s a labirintus: mindig benned járok.
Kedvesemnek idézetek, Tükör idézetek, Valentin-napi idézetek
A hosszú élet titka, hogy nem szabad tükörbe nézni.
Valahogy már máshogy látom a dolgokat,
ember vagyok, nem holmi áldozat.
Valaki a tükörben néha átszalad, egy másik arc,
egy másik én, de nem az enyém.
Kell a tükör… Hogy lásd magad. Mert gondolhatsz magadról bármit, hiheted magad szépnek, csúnyának, amíg nem állsz szembe a tükörrel, nem fogod tudni, mi az igazság. És hiheted magad jónak vagy rossznak, okosnak vagy butának, ezt sem tudod eldönteni, amíg nem nézel a tükörbe. A tükörbe, aki őszintén figyel rád, és elmondja, mit lát. Aki nem azt mondja, amit hallani szeretnél, hanem azt, amit lát. Amit érez. És ha hiszel neki, ha bízol benne, akkor tudod meg valójában, milyen vagy… tőle. A Másiktól. A lélektükörtől.
Állandó harc lenne az életem, ha nem hagynék rá egy csomó mindent. Amikor tükörbe nézek, néha alig ismerek magamra… Mintha már nem is én lennék… Már eltűnt az egyéniségem egyik része. Mert abszolút nincs kedvem harcolni. Hagyom magam… elnyomni.
Csak egy szilánkja vagyok annak a tükörnek, amelynek teljes alakját és formáját nem ismerem. Ennek ellenére azzal, ami rendelkezésemre áll, fényt tükrözhetek a világ sötét zugaiba – az emberek szívében lévő fekete foltokra -, és némely emberben bizonyos dolgokat megváltoztathatok. Ez az, amire én törekszem.
A jóga tükör, belülről pillanthatjuk meg magunkat benne.
A következő alkalommal, amikor belenézel a tükörbe, törölj ki a fejedből mindent, ami elsőre az eszedbe jut. Túl kövér, túl sápadt, túl öreg, a szemem túl kicsi, vagy az orrom túl nagy. Csak nézz a tükörbe, és lásd a valóságot. Ha kevésbé vagy kritikus magaddal, és nem mondasz magad felett ítéletet, az átalakítja az egész életedet.
A vízfelszín egy tükör, az evolúció két fejezete egyszerre csodálhatja magát benne: odafentről a légi teremtmények, lentről a vizek lakói. Egy bolygó, két világ.
Az elmúlt 33 év során minden reggel belenéztem a tükörbe, és megkérdeztem magamtól: „Ha a mai lenne az életem utolsó napja, azzal szeretném vajon tölteni, amit ma csinálni fogok?” És valahányszor a válasz túl sok napon át volt „nem” egyhuzamban, tudtam, hogy valamin változtatnom kell…
Torzító tükör a félelem, túlzása rettentővé nagyít, csúfsággá rajzol bármilyen véletlen vonást is, a felkorbácsoló képzelet pedig őrült és képtelen lehetőségekbe rohan bele.
A gyermek általában a szülők, a nagycsalád tükörképe, kicsinyített mása. Felnőve, ha nem tetszik, amit a tükörben látunk, örökre hátat fordítunk neki, vagy bezúzzuk, a tükör összetört cserepei leszünk.
A párkapcsolat egy tökéletes tükör, melyben a társunk igazán láttatni tudja és visszatükrözi az egyéni gyengeségeinket, amit mi kellő önismeret hiánya miatt a másikra vetítünk, és őt okoljuk a problémáink miatt.