Vakmerő az, aki nem fél azoktól a dolgoktól sem, amelyektől kell, sem akkor nem fél, amikor kell, sem nem úgy fél, ahogyan kell.
A félelem megakadályozza, hogy önmagunk lehessünk.
Nem a szerelemtől félek, hanem attól, hogy elmúlik.
Az ember akkor fél, ha nincs békességben önmagával.
A félelem, hogy elveszítesz valakit, ugyanúgy tönkretehet, mint maga a veszteség.
Hallottad már azt a mondást, hogy a hit legyőzi a félelmet? Nálam az utálat győzte le a félelmet.
Soha nem aggódtam a képességeim miatt, mert sok munkát fektettem az edzésekbe. Tehát ha odateszed magad, akkor mitől félsz? Tudod, hogy mire vagy képes, és mire nem.
Tudom, hogy a félelem egyesek számára akadályt jelent, de számomra ez csak illúzió. A kudarc mindig arra késztetett, hogy legközelebb még keményebben próbálkozzak.
Nem kell félni a hibáktól, mert aki fél tőle, sosem próbál ki semmi újat.
A félelmek olyanok, mint a cigaretták, mondta nagymama: nem az a nehéz, hogy végezzen az ember az apró rohadékokkal, hanem hogy ne kezdjen ki velük újra.
Ó, Halál, miért csinálsz te minden napból Halloweent? Félek! Mindig van valami baj: ha éppen nem székrekedésem van, akkor félek.
A szégyen a legmélyebb „negatív érzelem”, aminek az elkerüléséért szinte bármit megteszünk. Sajnos a szégyentől való örökös félelmünk megakadályoz minket abban, hogy reálisan lássuk a dolgokat.
A gyávaságot nem szeretem, de értem. A szervilizmust, vagyis a preventív gyávaságot, azt már megérteni sem vagyok hajlandó.
Azok az emberek, akiknek mindenük megvan, szoktak leginkább pánikba esni. Mi, a többiek túlságosan el vagyunk foglalva azzal, hogy küszködünk.
Győzd le a démonokat egy dologgal, amit szeretetnek hívnak!
Nem túl nehéz belekerülni a világ félelemalapú történeteibe, és elveszíteni a hitünket. Ha a félelem átveszi az irányítást, kómaszerű állapotba kerülünk. Szó szerint elfelejtjük, kik is vagyunk. Az elszigetelődés, a hiány, az ítélkezés és a negativitás hitrendszereit építjük fel.
Aki a jövőtől, vagy a sikertelenségtől fél, maga von határt működési körének.
A becsületes bukás nem szégyen, a bukástól való félelem ellenben az.
Soha nem féltem a bukástól, pedig sokat buktam életemben, de soha nem féltem tőle.
