Az erőszak előzménye a félelem; a félelem előzménye a tudatlanság.
Félelem idézetek
Tapasztalatom szerint épp azok a fiatalok, akik félnek az élettől, szenvednek később éppúgy a halálfélelemtől.
Ha egy fiatal fél a világtól, az élettől, a jövőtől, azt mindenki sajnálatosnak, oktalannak, neurotikusnak tekinti; az ilyen emberről azt tartják, gyáván kitér minden elől. De ha egy öregedő ember titkos borzongást, sőt halálfélelmet érez arra a gondolatra, hogy észszerűen várható élettartama már csak ennyi meg ennyi év lesz, akkor kínosan emlékezünk saját bensőnk bizonyos érzéseire; figyelmünket lehetőleg eltérítjük és a beszélgetést más témára tereljük. Az az optimizmus, amellyel a fiatal embert ítéltük meg, itt csődöt mond.
Azt mondtad, sose szabad félnem,
Nincs miért, úgyis utolérnek.
Próbálok vigyázni magamra. Nincsenek nagy félelmeim. A normális félelmem az elmúlástól van. Tudod, azt hiszem, mindannyian gondolunk erre, különösen, ha elérünk egy bizonyos kort. Biztos akarok lenni abban, hogy a feleségemről és a családomról gondoskodnak. Ezen kívül nincsenek nagy félelmeim.
Vakmerő az, aki nem fél azoktól a dolgoktól sem, amelyektől kell, sem akkor nem fél, amikor kell, sem nem úgy fél, ahogyan kell.
A félelem megakadályozza, hogy önmagunk lehessünk.
Nem a szerelemtől félek, hanem attól, hogy elmúlik.
Az ember akkor fél, ha nincs békességben önmagával.
A félelem, hogy elveszítesz valakit, ugyanúgy tönkretehet, mint maga a veszteség.
A félelem gyorsabban felőrli az erőt, mint az ellenséges támadás.
Hallottad már azt a mondást, hogy a hit legyőzi a félelmet? Nálam az utálat győzte le a félelmet.
Soha nem aggódtam a képességeim miatt, mert sok munkát fektettem az edzésekbe. Tehát ha odateszed magad, akkor mitől félsz? Tudod, hogy mire vagy képes, és mire nem.
Tudom, hogy a félelem egyesek számára akadályt jelent, de számomra ez csak illúzió. A kudarc mindig arra késztetett, hogy legközelebb még keményebben próbálkozzak.
Nem kell félni a hibáktól, mert aki fél tőle, sosem próbál ki semmi újat.
A félelmek olyanok, mint a cigaretták, mondta nagymama: nem az a nehéz, hogy végezzen az ember az apró rohadékokkal, hanem hogy ne kezdjen ki velük újra.
Ó, Halál, miért csinálsz te minden napból Halloweent? Félek! Mindig van valami baj: ha éppen nem székrekedésem van, akkor félek.
A szégyen a legmélyebb „negatív érzelem”, aminek az elkerüléséért szinte bármit megteszünk. Sajnos a szégyentől való örökös félelmünk megakadályoz minket abban, hogy reálisan lássuk a dolgokat.
A gyávaságot nem szeretem, de értem. A szervilizmust, vagyis a preventív gyávaságot, azt már megérteni sem vagyok hajlandó.
Azok az emberek, akiknek mindenük megvan, szoktak leginkább pánikba esni. Mi, a többiek túlságosan el vagyunk foglalva azzal, hogy küszködünk.
