Senkinek sincs joga azt mondani egy másik teremtménynek, legyen bár állat vagy ember: „Ezt kell tenned, különben bántani foglak!”
Monty Roberts
1935. május 14. -
amerikai lókiképző
Az ember és a ló közötti kommunikáció hiánya miatt a lovak a történelem során szörnyű kegyetlenkedésnek és kizsákmányolásnak voltak kitéve.
A lovak különleges tulajdonsága az, hogy még a háziasított állat is képes visszatérni a legtisztább, természetes állapotába, s ugyanolyan vaddá válni, amilyenek évezredekkel ezelőtt az ősei voltak.
Egy védtelen állatot bántani – ez minden bizonnyal az egyik leggyávább cselekedet, amit csak ember elkövethet.
Nem nagyon érdekel, hogyan tekintenek rám embertársaim; az egyetlen dolog, ami számít, az az, hogy a lovak hogyan látnak engem.
A tanítás szó bizonyos értelemben a tudás befecskendezését jelenti, de én úgy vélem- hála Agnes nővérnek- hogy tanítás voltaképpen nincs is, csak tanulás létezik.
Nagyon fontos azt is hangsúlyozni, hogy milyen komoly gondot okozott apámnak a faji kérdés. Félig cherokee indián lévén neki magának is sokszor kellett szembesülnie a faji megkülönböztetéssel. Mégis szörnyen dühítette, hogy a második világháború miatt addig szinte tisztán fehér közösségünkben megjelentek a feketék. […]
[…] Talán van igazság abban a mondásban, miszerint a faji megkülönböztetés áldozatai hajlanak leginkább arra, hogy másokkal szemben ilyen diszkriminációt alkalmaznak, ha a körülmények ezt lehetővé teszik.
Ahogy mind többet filmeztem, apám gyakran gratulált nekem ahhoz, milyen jól állok anyagilag. Azt mondta, a pénzemet befekteti, hogy még nagyobb összeg várjon rám, amikor elég idős leszek ahhoz, hogy értelmes célokra fordítsam. Ha viszont azt kértem, hogy a pénz egy részéből vásároljon új nyerget vagy valami hasonlót, ő csak a fejét csóválta, majd szigorú arccal, minden szót megnyomva azt mondta:
– Monty, hidd el, hogy biztos helyre tettem a pénzedet.
Be kell ismernem, hogy ebben igaza volt: soha egyetlen fillért sem láttam belőle.
Odavezethetsz egy lovat a vízhez, de nem kényszerítheted arra, hogy igyon.
A ló igazi menekülő állat. Ha a vele való kapcsolat során nyomást gyakorolnak rá, szinte biztos, hogy inkább a menekülést választja, és nem a harcot.
A lovak betanítása során a legfontosabb eszköz a kéz, mely a kantárt fogja.
Ha egy ló el akar távolodni, akkor ne kis távolságra küldd el, hanem messzire!
Ha valaki úgy viselkedik, mintha csak tizenöt perce lenne, akkor az egész napja rá fog menni a feladatra; ha viszont úgy tesz, mintha egész nap ráérne, akkor akár tizenöt perc alatt is elkészülhet.
Nem az a nagy tréner, aki rá tudja venni a lovat arra, hogy megtegyen valamit. A nagy tréner arra veszi rá a lovat, hogy meg akarja tenni azt a valamit.
A jó tréner meghallja, mit mond neki a ló. A nagy tréner azt is meghallja, amit csak suttog.
Monty Roberts idézetek – bizalom, türelem és a csendes kommunikáció ereje
Monty Roberts amerikai lótréner, előadó és gondolkodó, akit világszerte „a lovak suttogójaként” ismernek. Módszereivel forradalmasította az ember és ló közötti kapcsolatot, elutasítva az erőszakot és a kényszert, helyette a bizalomra, a figyelemre és az együttműködésre fókuszálva. Életműve messze túlmutat a lóidomításon: tanításai az emberi kapcsolatokra is érvényesek.
A Monty Roberts idézetek a türelemről, az empátiáról és az egymásra hangolódás fontosságáról szólnak. Szavai arra emlékeztetnek, hogy az igazi vezetés nem az uralkodásban, hanem a megértésben rejlik. Gondolatai egyszerűek, mégis mélyek: azt mutatják meg, hogyan válhat a csend, a következetesség és a tisztelet a legerősebb kommunikációs eszközzé.
Ezek az idézetek inspirációt adnak mindazoknak, akik szeretnének harmonikusabb kapcsolatot kialakítani másokkal – legyen szó emberekről vagy állatokról. Monty Roberts üzenete időtálló: ha figyelünk, jelen vagyunk, és tiszteljük a másikat, akkor valódi együttműködés születhet.