Meg kell jegyezni: a pályára nem a pénz megy, hanem a játékos, a játékos hozza a pénzt, és nem fordítva. Ha valahol vezető lennék, akkor plafont szabnék a kontraktusoknak. Kapjanak olyan alapfizetést a játékosok, hogy civilizáltan megéljenek belőle, ők és a családjuk, de ne többet. Ha rajtam múlna, inkább a prémiumnál lennék bőkezűbb. Így minden játékos megküzdene azért, hogy többet keressen, és nem azt látnánk, hogy szombatonként egyes labdarúgókat nem is érdekel, mi történik a pályán. Sokan úgy vannak, ha nem nyerünk ezen a szombaton, majd nyerünk a következőn, úgyis jön egy gyengébb csapat.
A pénz egyszerűen nem számít ott, ahol a lényeges dolgok számítanak. Pénz mindig kell, hogy legyen, és ha az ember nem törődik vele, akkor van is mindig. Hogy mennyi és meddig és honnan, az egészen lényegtelen. Aminthogy minden lényegtelen, ami a pénzzel összefügg. Pénzért semmit sem kaphatsz, ami fontos, és amit pénzért kaphatsz, az esetleg életszükséglet, de nem fontos. Sosem az kerül pénzedbe, amiért igazán érdemes élni. Egy krajcárodba sem kerül, hogy szellemed be tudja fogadni a dolgok ezerféle nagyszerűségét, a tudományt… De a nyárspolgárok már oly régóta abból élnek, hogy ellátják egymást a lényegtelen és pénzbe kerülő dolgokkal, hogy már el is felejtették azokat a dolgokat, amik nem kerülnek pénzbe, és azt tartják lényegesnek, ami sokba kerül… A pénzt nem szabad tudomásul venni. El kell fogadni, mint a levegőt, amit az ember beszív, és nem kérdi, hogy honnan jött, ha nincs szaga.
Harmincéves koromra jó nevű táncos, keresett és sokat foglalkoztatott koreográfus voltam, olyannyira, hogy saját lakásom, autóm volt – ami akkor nagy szónak, igazi ritkaságnak számított. Feleségemnek nem kellett dolgoznia, még így is bőven tellett mindenre, ahhoz is, amihez nem lehetett hozzájutni legálisan, csak a pult alól.
Állandóan figyeltem az embereket és a szükségleteiket, na meg azt, miből van hiány. Örültem, hogy utóbbiból elég sok volt, mert azokat én voltam hivatott pótolni. Szép pénzt kerestem ezzel, nem emberbaráti szeretetből csempésztem ipari mennyiségben a bundát, a selyemharisnyát, a tapétát és a bútorszövetet.
Pénz idézetek – gazdagság, érték és a boldogság keresése
A pénz mindennapjaink része: eszköz, amely segít álmaink megvalósításában, ugyanakkor számtalan kérdést is felvet az életről és az értékekről.
A pénz idézetek frappáns, bölcs vagy éppen humoros formában adnak választ arra, miért vonz bennünket a gazdagság, hogyan alakítja a pénz a kapcsolatainkat, és vajon valóban boldogabbá tehet-e bennünket.
A pénz kettős természetű: lehet áldás, amely szabadságot hoz, de lehet teher is, ha túlzott hatalmat tulajdonítunk neki. Az idézetek éppen arra emlékeztetnek, hogy az igazi gazdagság sokszor nem a bankszámlán, hanem a lelkünkben és az emberi kapcsolatainkban rejlik.
A pénz idézetek tanítása
A pénzről szóló idézetek között találunk motiváló sorokat, amelyek a siker felé vezető útra buzdítanak, és olyan bölcsességeket is, amelyek a mértékletességre figyelmeztetnek. Egy jól megválasztott pénz idézet képes elgondolkodtatni: vajon tényleg a vagyon jelenti a boldogság kulcsát, vagy inkább az, ahogyan felhasználjuk?
Humor és valóság
Nem minden pénz idézet komoly – sok közülük humoros megfogalmazásban világít rá a pénzhez fűződő ellentmondásos kapcsolatunkra. Egy mosolyt csalhatnak az arcunkra, miközben finoman tükröt tartanak a társadalom elé.
Motiváció a sikerhez
A pénz idézetek inspirációként is szolgálhatnak. A kitartásról, munkáról és anyagi célok eléréséről szóló gondolatok erőt adhatnak azoknak, akik éppen úton vannak a saját álmaik felé.
Pénz idézetek minden alkalomra
Legyen szó egy motiváló üzleti megbeszélésről, egy közösségi bejegyzésről, vagy egyszerűen egy elgondolkodtató beszélgetésről, a pénz idézetek mindig megtalálják a helyüket. Egy-egy mondat képes rávilágítani arra, hogy a pénz nem cél, hanem eszköz – rajtunk múlik, hogyan használjuk.
A pénz idézetek emlékeztetnek: az anyagi jólét fontos lehet, de az igazi értékek a pénzen túl kezdődnek.


















