Az anyagi javak megszerzésére épül szinte az egész világ: vedd meg, mert jobb, mint az előző, de már aznap rosszabb, mint a holnapi – ezért azt is vedd majd meg. Ez borzalmas üzenet, közben ez mozgatja a világot, ettől van embereknek munkahelye.
Pénz idézetek
404 idézet
El tudnám viselni, ha gazdag hercegnek születtem volna, mert akkor élhetnék csak a művészetnek anélkül, hogy annak anyagi oldalával kellene foglalkoznom, így viszont van rajtam nyomás. Nagyon élvezném, ha több időt tölthetnék a gyerekeimmel és a saját projektjeimmel, sőt akkor azok mecénása is lennék – nagyon hiányolom a mai világból az igazán önzetlen és bőkezű mecénásokat, hiszen a művészet sosem volt önfenntartó. Manapság kevés mecénás van, miközben egyébként nagyon sok a gazdag ember.
Amikor már igazán sikeres egy sakkozó, akkor a versenyek díjaiból meg tud élni.
Maga Soros György éppolyan, mint a New York-i gazdag emberek általában: nagyon kedves, nagyon szívélyes, de igazában véve nem kommunikál. Nem veszi észre az embert. Ő aztán tényleg meggyőződött arról, hogy mindenki kéregető. Aki megjelent a partiján – bár ő hívta meg –, mind akar tőle valamit. […] Viszont meghökkentő számára, ha valaki nem akar semmit, s ez valószínűleg zavarja is. Persze azokat, akik akarnak tőle valamit, távol tartja magától: ugyanis ő dönti el, melyik akaratot elégíti ki. Nem könnyű dolog a pénzt kiadni. Soros egyszer azt mondta, hogy sokkal nehezebb elkölteni a pénzt, mint megkeresni. Ez nem valami bon mot, ebben neki nagyon is igaza van. Édesapám szerint a pénz társas lény, oda jön, ahol már vannak: a szegény embernek sohasem lesz pénze, a gazdagnak meg egyre több lesz. Ennélfogva akik ezzel a társas lénnyel nem állnak pozitív viszonyban, a legtöbbször hülyeségekre kérnek pénzt, mert hülye a fantáziájuk, s ezért nem is érdekesek Soros számára. Persze azok sem érdeklik, akik nem kérnek tőle.
Mint mondták, megérdemlem. „Olyan keményen dolgozol! – jelentették ki. – És csak egyszer élsz!” Utáltam e közhelyből eredő rövidítést: YOLO. Túl sok barátomat láttam már, ahogy ezen az alapon lehúzza a hitelkártyáját, majd hatalmas adósságba süllyed. Ez és a lepd meg magad valamivel volt az a két kifejezés, amelyről azt kívántam, bár mindörökre ki lehetne irtani a nyelvhasználatból, és végleg el lehetne felejteni őket. Igen, csak egyszer élünk. És élveznünk is kellene. De nem úgy, hogy tovább nyújtózunk, mint ameddig a takarónk ér, vagy emiatt adósságba verjük magunkat. Az adósságban semmi élvezetes nincs, és ezen semmiféle frappáns rövidítés nem változtat. Jómagam túlságosan is tisztában voltam ezzel.
Meg kell jegyezni: a pályára nem a pénz megy, hanem a játékos, a játékos hozza a pénzt, és nem fordítva. Ha valahol vezető lennék, akkor plafont szabnék a kontraktusoknak. Kapjanak olyan alapfizetést a játékosok, hogy civilizáltan megéljenek belőle, ők és a családjuk, de ne többet. Ha rajtam múlna, inkább a prémiumnál lennék bőkezűbb. Így minden játékos megküzdene azért, hogy többet keressen, és nem azt látnánk, hogy szombatonként egyes labdarúgókat nem is érdekel, mi történik a pályán. Sokan úgy vannak, ha nem nyerünk ezen a szombaton, majd nyerünk a következőn, úgyis jön egy gyengébb csapat.
Az üzletek sokáig vannak nyitva a karácsony miatt – az év áldott időszaka, amikor azzal tisztelgünk Jézus születése előtt, hogy kimaxoljuk a hitelkártyánkat.
Nem az a normális, amikor luxusban nő fel az ember. És (…) az élet sem kívánságműsor, hanem inkább egy akadályfutás.
Nagyszerű emlékműve a kapzsiság hatalmának, ami az ötleteket pénzzel helyettesíti.
– nyilatkozta New York városáról 1957-ben.
Az idő persze pénz. Ám a könyvekkel töltött órák biztosan aranyat érnek.
Mély hálát érzek az amerikai nép iránt azért a nagyvonalú támogatásért, amely kutatásaimat lehetővé teszi s megóvja a pénzügyi nehézségektől.
A pénz egyszerűen nem számít ott, ahol a lényeges dolgok számítanak. Pénz mindig kell, hogy legyen, és ha az ember nem törődik vele, akkor van is mindig. Hogy mennyi és meddig és honnan, az egészen lényegtelen. Aminthogy minden lényegtelen, ami a pénzzel összefügg. Pénzért semmit sem kaphatsz, ami fontos, és amit pénzért kaphatsz, az esetleg életszükséglet, de nem fontos. Sosem az kerül pénzedbe, amiért igazán érdemes élni. Egy krajcárodba sem kerül, hogy szellemed be tudja fogadni a dolgok ezerféle nagyszerűségét, a tudományt… De a nyárspolgárok már oly régóta abból élnek, hogy ellátják egymást a lényegtelen és pénzbe kerülő dolgokkal, hogy már el is felejtették azokat a dolgokat, amik nem kerülnek pénzbe, és azt tartják lényegesnek, ami sokba kerül… A pénzt nem szabad tudomásul venni. El kell fogadni, mint a levegőt, amit az ember beszív, és nem kérdi, hogy honnan jött, ha nincs szaga.
Mivelhogy az az arany, amelyet e szigetlakók karukon és lábukon hordanak, csakugyan valódi arany, mert összehasonlítottam az én aranyaimmal, és ily módon bizonyíték arra, hogy e szigeteken arany lelhető, Isten segítségével rá kell, hogy bukkanjak lelőhelyükre is.
Valljuk be, nem sok értelme van sok pénzt keresni, ha nincs meg hozzá az egészséged, hogy idősebb korodban élvezd a gyümölcsét.
A pénz jön és megy, ezt tudjuk. A legfontosabbak az életben az emberek, akik velünk vannak. Pont itt…pont most.
(Dominic Toretto)
(Halálos iramban: Ötödik sebesség – 2011)
A nagy szívességek olyanok, mint a nagy arany és ezüst pénzek, melyeket ritkán van alkalmunk használni, az apró figyelmesség azonban váltópénz, amely mindig kéznél van.
Anyagilag függetlenné akartam válni, ezért választottam a színészi pályát.
Mindig minőséget akartam. Nem hírnevet, meg nem pénzt. Természetesen a munkámból jól akartam élni, de ez nem olyan nagy bűn, ezzel mindenki ugyanígy van.