Emlékszem, a 2001-es Mr. Olympia reggelén felébredtem, és iszonyú rosszul éreztem magam. A versenyen a tökéletes formához szükséges egy kis dehidratáltság, a folyadékmegvonás viszont akkor majdnem végzetes lett. Felhívtam az étkezési tanácsadómat, és azt mondtam neki, én nem versenyzek, megyek a kórházba. Úgy éreztem, mint meghalok, annyira ki voltam száradva. Ő viszont azt tanácsolta, hogy szerezzek gyorsan egy gallon (kb. 3,8 liter) vizet, és igyak annyit, amennyit csak tudtok. Megfogadtam a tanácsot, ittam, és jobban is lettem. Viszont egy életre megtanultam a leckét, és soha többé nem követtem el ehhez hasonló butaságot.
