Mindnyájunknak meg kell küzdenie a megsemmisülés természetes folyamatával. Semmi sem állandó – a tested megöregszik, a legjobb barátod befejezi a sulit, és másik városba költözik, a Stacey Brooks háza előtt álló fa, amelyikre gyerekként mindig felmásztál, kidől egy viharban. A szüleid meg fognak halni. Minden változik – felemelkedik, aztán elsüllyed. Senki és semmi nem immunis az univerzum entrópiájára.
Lehet, hogy a változás ijesztő, de elkerülhetetlen. Valójában az egyetlen biztos dolog az életben az állandóság hiánya. Ha nem akarsz, vagy nem vagy képes alkalmazkodni az élet szüntelen hullámzásához, nem fogod élvezni az itt töltött időt.
A korok múlása megváltoztat mindent: az időt – a nyelvet – a földet – a tenger partjait – az ég csillagait, mindent az ember „fölött, alatt és körül”, csak magát az embert nem, aki sose volt és sose lesz más, mint boldogtalan semmirekellő. Az életutak végtelen sokfélesége mind a halálba torkoll, és a végtelen sok kívánság csakis csalódáshoz vezet.
Ha már eldöntötted, hogy változtatsz, csak még azt nem tudod, hogyan, a legelső és legnagyobb lépés, ha az örömöt követed.
Az elméd arra van kitalálva, hogy a kényelmesebb utat válassza, ezért elég könnyen megfeledkezik a változást kezdeményező szándékodról.
Számít egyáltalán, hogy megváltoztam, ha senki sem hiszi el?
A változás, amit keresünk, soha nem „odakint”, hanem bent, önmagunkban van.
Nagyon megváltoztam, az élet nem úgy sikerült, ahogyan reméltük. Mindenki alábecsüli a csalódás hatását, a hosszú, folyamatos csalódásokat.
Az, hogy nem leszek csupán néző a saját életemben, egyúttal azt is jelentette, hogy elfogadom a tényt, miszerint valóban megváltoztam.
Az elmúlt néhány hétben tényleg megváltoztam. De véleményem szerint ezek pozitív változások voltak: végre kezdtem feldolgozni a történteket, kiléptem a sok hónapja óvatosan magam köré épített falak mögül.
Változom, igenis változom, igenis változom: megváltoztam. Helyrehozni, átalakulni – Istenem, mennyire vágyott ezekre a dolgokra. Minden nap, minden percben. De hát nem így van ezzel mindenki?
Egyvalami egészen biztos: minden változás véghezvitelével fejlődik az alkalmazkodóképességünk.
A változás mindenki számára remek önismereti utazás.
Megváltoztam, hogy életben maradjak, és drágán megfizettem a túlélés árát. El kellett fogadnom, hogy örökre más lettem, vagy különben minden, amit addig tettem, hiábavaló volt.
Vajon csakugyan megváltoztam-e az éjszaka? Nézzük csak: ma reggel, amikor fölébredtem, még az voltam-e, aki voltam? Úgy rémlik, mintha egy kicsit más lettem volna. De ha nem az vagyok, az a kérdés, kicsoda is vagyok voltaképpen. Borzasztó!
Minden porcikámban érzem, egészen megváltoztam, másképp látok, másképp lélegzem, mint azelőtt. Még álmomban is élek, a bokám és a csuklóm is másképp mozog, fogni tudok a kezemmel, és örömmel várom a holnapot, mert tudom, hogy mit akarok, az életemnek célja van megint.
Kapcsolódó személyek és kategóriák:
A változás az élet elkerülhetetlen része – néha félelmetes, máskor inspiráló.
Ebben a gyűjteményben a változással kapcsolatos legemlékezetesebb idézeteket találod a fejlődésről, az új kezdetekről, a megújulásról, a komfortzónából való kilépésről, a rugalmasságról, a félelmek legyőzéséről és a jövőbe vetett hitről.
Ezek az idézetek segítenek szembenézni az életünkben bekövetkező változásokkal, meglátni bennük a lehetőségeket és erőt meríteni a továbblépéshez.
Merülj el e bölcsességekben, ha éppen egy jelentős változás előtt állsz, ha inspirációt keresel a továbblépéshez, vagy ha szeretnéd jobban megérteni a változás természetét és annak pozitív hozadékait.