Eljutottam arra a pontra, ahol rájöttem, mi az igazi érték. Nem a pénz. A pénz csak egy eszköz a cél eléréséhez, de nem maga a végcél.
Mindig hasznos, ha az ember úgy ébred, hogy van egy terve, amit rögtön neki is állhat megvalósítani.
A főiskola alatt végig futottam. A futás célt adott nekem, mikor nem tudtam biztosan, mi is a célom. Így azt éreztem, vannak alapjaim, kötődőm a földhöz. Nem küzdöttem az életem azon részeivel, amelyek kétségbeejtőnek tűntek. A futás volt az első olyan dolog az életemben, amire úgy tekinthettem, hogy pontosan azt csinálom, amit csinálnom kell.
A futásról úgy éreztem, produktív vagyok, mert jól hasznosítom a napjaimat, és rákényszerítem magamat, hogy valami fizikailag és szellemileg megerőltetőt csináljak.
Az univerzum alapelve nem a harc, hanem a viszonylagosság, ezért nincsen benne szándék, hiszen nincs kivívható győzelem és elérendő cél sem. Minden cél, ahogy a szó is jelzi, végpont, valaminek az ellentéte, csak ahhoz viszonyítva létezik. A világ nem siet sehová, nem kell tehát rohannia. […] A zen tanulmányozásában, de a távol-keleti művészetben általában is elsőrendű elv, hogy a sietség végzetes, csakúgy mint mindaz, ami velejár. Hiszen nincs elérendő cél. Mihelyt célt állítunk magunk elé, lehetetlenné válik, hogy a művészet figyelmét gyakoroljuk, és elsajátítsuk szigprú technikáját.
Minden egyes cselekedeted vagy a céljaid felé visz, vagy eltávolít azoktól. Harmadik kategória nincs.
Ne csatlakozz azokhoz, akik mindenben a könnyűt keresik! Menj inkább oda, ahol magasra helyezik a mércét és jóval több a jutalom is!
Az elkötelezettség, a kiválóságra törekvés egy adott területen, valamint a rendületlen kitartás, ezek a siker elérésének legfontosabb feltételei. Ha igazán koncentrálni akarsz a jelenlegi céljaid és terveid elérésére, akkor nincs értelme mellettük más dolgokra is odafigyelned.
Hadd közöljem veled itt és most, hogy a Teremtő, avagy a létezésünk mögött álló bármiféle hatalom nem azt rendelte számunkra, hogy elbukjunk, vagy elmerüljünk a szegénységben, az önsajnálatban, a mártíromságban vagy a középszerűség bármely formájában. Az ember nagy célja nem pusztán ennyi. Az ember felruháztatott az előrejutáshoz szükséges összes nyersanyaggal, amilyenek az eszmék, a képzelet, az ihletettség és a kiaknázatlan értelmi képességek… márpedig e képességek tényleg határtalanok.
Hasonlítunk egymásra. Te és én egyformák vagyunk. Mert nincsenek barátaink. De nem ők tesznek erőssé, hanem a céljaink.
Az az elképzelés, hogy van egy cél, és ahhoz egy ösvény vezet, helytelen. A cél és béke mindig mi vagyunk. Megszabadulni attól a gondolattól, hogy nem vagyunk azonosak a békével: ez minden, amire szükség van.