Véleményem szerint, ha kifestek egy szobát vagy megjavítok egy széket, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy nekem a továbbiakban akár festőnek vagy asztalosnak kellene lennem. Ez ugyanígy vonatkozik a színészetre is.

Ha valaki arra kényszerül, hogy megkövetelje magának a tiszteletet, azzal csak azt bizonyítja, hogy valójában nem is tanár. Egyszerűen rossz szakmát választott, neki nem az a hivatása. A tanár definíciója szerint olyan ember, akit önmagáért tisztelnek, nem pedig kötelességtudatból.

Hogyan játszol el valakit egy filmben? Hogy csinálod? Lehetetlen – hacsak nem tudod, hogyan kell. Hogyan vágsz fel valakit, veszed ki a vakbelét, varrod össze, hogy jobban legyen? Lehetetlen – hacsak nem tudod, hogy kell csinálni.

A szórakoztatás lelke továbbra is a jó sztori: vagy egy szokatlan történet, amely állon vágja a nézőt, vagy egy megszokott sztori, amitől elandalodik.

Ha valaki kötéltáncos, az a dolga, hogy a magasban táncoljon a kötélen. Nem teheti meg, hogy egy vonalat fest a padlóra és azon járkál. Előbb-utóbb fel kell mennie harminc méter magasra. Néha elveszik a hálót a kötéltáncos alól. Tudja, miért? Mert akkor valami megváltozik benne. Megváltozik a teste kémiája, az adrenalinszintje

Főleg szórakozóhelyeket, vállalkozásokat védtünk. Ez volt az úttörő korszaka annak, hogy egy biztonsági őr megjelent egy vállalkozásban. Ma, ha bemész egy üzletbe, mindenhol van már egy biztonsági őr. Gyógyszertárban, zöldségesnél, trafikban, mindenhol. Akkor ez még teljesen új volt.